Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Magyar kezek tolla nyomán

sőt egy időben, 1251-1256 között, ő is a város püspöke volt. Assisi Szent Ferencről mondott beszédét kódexünk is megőrizte, ebben említi az assisi San Francesco bazilikát, amelyet 1253-ban szenteltek fel. Valamennyi eddig azonosított szerző a dominikánus rend élgárdájához tartozott tehát, valamennyien a XIII. század közepe táján, a század harmadik negyedének elején fejtettek ki írói, hitszónoki tevékenységet, mégpedig életük egy részében Orvieto városában. Mindez támogathat egy olyan hipotézist, hogy kódexünk törzsanyaga Orvietóban kialakult dominikánus szöveghagyományt rögzített. Magyar kezek tolla nyomán A betoldó, kiegészítő kezek által beírt szövegek (sermók, beszédvázlatok, példázatok, legendarészek) meghatározásához még sok kutatásra, szöveg-összehasonlításra van szükség. Itt csupán az Ómagyar Mária-siralom és a kódexben levő latin Planctus-Y ar'úns közvetlen szövegkörnyezetére térünk ki. Az eddigi kutatás ugyanis feltételezte, részben állította, hogy mindkét esetben a szövegkörnyezet indokolta a két vers beiktatását. A Mária-siralom fölött, az első hasábon egy olyan sermo végződik, amelynek elejét a levél hátoldalán találjuk. A szöveget az egyik (magyar?) betoldó kéz jegyezte be, és Mária születésnapjára, a régi magyar terminus szerint „Kisasszony napjára" (szept. 8.) szánta. Témáját az ószövetségi Numeri (Számok Könyve, Mózes IV. könyve) 24. részének 17. szakaszából vette. Kísérjük végig a beszéd menetét, s közben megfigyelhetjük egy skolasztikus prédikáció felépítését.