Kerényi Ferenc: Madách Imre: „…írtam egy költeményt…” (Kézirattár, Budapest, 1983)

EGY NEHÉZ ÉVTIZED MADÁCH IMRE ÉLETÉBŐL (1849-1859) - „...írtam egy költeményt..." (AZ EMBER TRAGÉDIÁJA műhelyében)

suc*. fr. ••y PÁRHUZAMOS FELVÉTELEINK KÉZIRATLAPUNKRÓL ÉS A Tragédia KIDOLGOZÁSÁRÓL (v., VII., XI. SZÍN) JÓL MUTATJÁK, HOL VÁLTOTT MADÁCH TOLLAT a költő, amely elfedte az első változatot és talán a sorok összegezett számát is. Kéziratlapunk, amely az időrendben most következik, azt mutatja, hogy Madách korábbi módszerétől ezúttal sem tért el. Már Tolnai Vilmos megfigyelte, hogy a lúdtollal író költő a Tragédia kidolgozása során többször váltotta vagy metszette újra íróeszközét. (Szerinte kilenc, szerintünk nyolc toll írása különböztethető meg a teljes kéziraton.) Az új toll használatba vétele a teljes kéziraton és lapunkon mindig ugyanott történik. Vékonyabb a tollvonás - mint a hasonmáson is jól felismerhető - az V. szín elején Kimón, a VII. szín elején az első konstantinápolyi polgár, végül a XI. színben az ,,Egy bábjátékos" lajstromba vételénél. Ennyiből pedig megállapítható, hogy Madách folyamatosan, a kézirat egész, egyéves kidolgozása során vezette a szereplők listáját, amelyet előzéklapnak szánt müvéhez. Ezért a fejléc megírása és a kezdés dátumának rögzítése után a személyeket egy időben két sorozatban kezdte vezetni, a balról számított második és negyedik hasábon, utóbbin külön a néma személyeket. A jelenlegi első és harmadik, majd a hátoldali hasábba akkor