Kerényi Ferenc: Madách Imre: „…írtam egy költeményt…” (Kézirattár, Budapest, 1983)

EGY NEHÉZ ÉVTIZED MADÁCH IMRE ÉLETÉBŐL (1849-1859) - „Szent e hely, kicsiny világom ez..."

ezzel tovább súlyosbította az udvarházak gazdáinak, köztük a MADACiI MARIA . . , , , 1/11 -1 1 , r > • V • ID. BALOGH KÁROLY Madacn-csaladnak mindennapos keszpcnztizetcsi gondjait. A feudális szolgáltatások gazdasági rendszerére épült régi életforma letéteményese a családban a „sztregovai nagyasszony", idősebb Madách Imréné Majthényi Anna volt, aki özvegysége másfél évtizede alatt igyekezett megőrizni mindent (vagyont, gondolkodásmódot, világlátást) a férje halála körüli, 1834-es állapotban. Nevelte és iskoláztatta öt gyermekét, kiházasította hármójukat, vezette a négy vármegyében (Nógrádban, Hontban, Pestben és Szabolcsban) fekvő birtokok gazdálkodását. Az 1 840-cs években, miközben lassan szaporodtak az apró családi konfliktusok fiaival azok liberális, a koreszméket tükröző világnézete miatt, megpróbálkozott a korszerűbb gazdálkodással is. Emellett részvényese lett a Gyáralapító Társaságnak és néhány pest-budai kulturális egyesületnek, Pilisvörösvárott és Solymáron kőszénbánya nyitását és mészégetés megindítását tervezte. Hiába tett ki azonban a Madách-birtokok egésze az 1 850-cs évek elején 8586 magyar holdat (azaz 6439 katasztrális holdat, más-