Tóth Eszter - Petrányi Ilona: Tóth Árpád: Az árnyból szőtt lélek (Kézirattár, Budapest, 1981)

Tóth Eszter: SVEDLÉRI VAKÁCIÓK

Tudom, a gondok ide is cl-clértek. Itt izgult a költő a gölnicbányai sorozás miatt. Innen írt efféle levelet: „...a Világ hirdetései közt látom, hogy Lantos antikvárius megvette a Nyugat sajt- és pakolópapír-raktárát, s így az én Szcrenád-jaimat is, amiket példányonként 80 fillérért veszteget!" Innen instálta Fenyő Miksát ,,segély"-ért, s keservesen Hatványt állásért meg leckeórákért, hogy megnősülhessen. De itt valahogy mindig minden jóra fordult, s a svedlériek szeretete mindig újrateremtette a diákvakációk régi jókedvét. Svedlér maradt az idillikus boldogság eszményképe Budapesten is, bizonyítja többek között a Nagy Zoltánnak szóló egyik levél befejezése, 1917 decemberében:,,.. . furcsa, hogy egyszerre pesti lakos lettem megint - a hóval takart Svedlér olyan végtelen szép és nyugalmas volt." Ugyanez az eszménykép világlik föl, már versbe szedve, 1919 őszén. A legvészterhesebb ellenforradalmi idők Budapestjének szenvedéseihez ellentétül Svedlér hóval takart, szép nyugalma Az árnyból szőtt lélekben, A vaskürtös, setét villámú Utolsó ítéletek, a szörnyű jajt rivalló barlangok, omló partok, lélekrongyoló orkán látomásos metaforái ellentétéül a jég alá bútt Malomárok, a kandallós, harmonikaszavú este realisztikus képe. Eszménykép, realisztikusan festve? Igen, éppen a távoli idillt, amelybe ábrándozóan vágyik vissza, ábrázolja a költő valósan, szinte aprólékos premier plánokkal a sakkozást, a parolázást a doktorral, a szivarra gyújtást, a csíkos dunnaágyat, ellentétben a közeli, borzasztó jelen víziós totálplánjával. A két utolsó kéziratváltozatban még azt is megfigyelhetjük, hogy a víziós részen csak ritmikai csiszolást végzett - a realisztikus leírásban bezzeg a fogalmazás pontosságát tisztította természetesebbre. A sakkozás mozdulata valóban gyakrabban a bábu léptetése, mint csúsztatása. Az égő tölgyhasáb igéjeként az „izzott" nemcsak hangzásában természetesebb, mint a „rőt lett", hanem mert élőbben folyamatos, sőt indulati tartalmával a kemény erdei dalból is szervesebben következik. Az árnyból szőtt lélek-bcn tehát stilárisan is vallja Tóth Árpád, hogy igazi élet csak az, amelyben békén lehet figyelni szirmok tüneményérc és méla könyvekre, s a lélek csöndes fátyla alatt a sérelem is részvétre válhatik. Ilyen életet jelentett neki Svedlér - egykori világa ezért érdemes rá, hogy a költészet fényében szerény valódisága is megcsillanjon.