Tverdota György: József Attila. Költőnk és kora (Kézirattár, Budapest, 1980)

Vas István: GIUSTO-RUBATO

ilyen dallamos sorban (ad notam: „kitol az úr szenvcdclmes...") sűrítette tudomását a világegyetem bőhaláláról. „Mindenség a semmiségbe" - e sor után vessző áll a versben, amely így folytatódik: „mint fordítva, bennem épp e / gondolat". Ez a három sor olyan dallamos, hogy ringatásában esetleg meg is feledkezhetnénk róla, milyen bonyolult gondolat van belesűrítve. Nem csupán a világ­egyetem elkövetkezendő megsemmisülésének gondolata. Még inkább az, hogy míg a megsemmisülés felé halad, a világ megsemmisülésének gondolata a „semmiségből", az első szakaszban szállongó semmiből éppen azáltal érkezik el a mindenségbe, a létező dolgok közé, hogy szilárd, bonthatatlan vers lett belőle. Ezzel új fordulat következett be a költeményben. Itt már észre kell vennünk, miről szól a vers : a Léte­zés meg a Semmi szembenállásáról, küzdelméről, úgy is mondhatnók, dialektikájáról, megelőzve Sartre hat év múlva megjelenendő könyvét, amelynek tudvalevőleg az lesz a címe: l'Etre et le Néant (A Létezés meg a Semmi). Azzal a nagy különbséggel, persze, hogy egy költő sohasem lehet olyan élesen és következetesen egzisztencialista, mint egy filo­zófus. Ezután a negyedik szakasz így kezdődik : Űr a lelkem. Az anyához, a nagy Űrhöz szállna, jönn. Ne tévesszen meg bennünket a József Attila költészetét végigkísérő s e két sorban végül kozmikussá magasított és légiessé finomított, kibékítő anya-kép: a vers itt megint a Semmi felé bajlik. De aztán görcsös erőfeszítéssel visszakapaszkodik a Létezésbe. Mint léggömböt kosarához, a testemhez kötözöm. Miért olyan meghökkentő ez a fordulat? Hiszen a lélek mindig is lé­tező eleme volt József Attila költészetének. Az Elégia így végződik: „óh lélek! Ez a hazám." A test és a lélek szétválasztására is találunk példát már a Külvárosi éj befejezésében: „Ne üljön lelkünkre szenve­dés. / Ne csípje testünket féreg." De a lélek, mint a test-kosárhoz kötözött léggömb, túlfeszített, kicsavart, barokk hasonlat, akár egy Donne-versben is szerepelhetne - ha ugyan Donne ismerhette volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom