Tverdota György: József Attila. Költőnk és kora (Kézirattár, Budapest, 1980)
Vas István: GIUSTO-RUBATO
Kondor lîcla rajza Idézte a vers a néhány hónappal korábban írt Születésnapomra hetykeségét is, hiszen ez a megújult betykcség sem a költő személyét, hanem a versét mutatja föl a világnak. Igaz, fölfogható ez az „íme itt a költeményem" úgy is, hogy a költŐ engedett barátai unszolásának, hit és önbizalom nélkül elkészíti a verset, és az „ime" szóval rezignáltán átnyújtja nekik - Tvcrdota meggyőzően bizonyítja be, hogy így valahogy keletkezett. Csakhogy a vers crősebb a költőnél, a szándékainál meg az érzéseinél is. A költő gyönge volt, beteg és széthulló.
/