Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc Hévízi versfüzete (Kézirattár, Budapest, 1980)
Kabdebó Lóránt: SZABÓ LŐRINC HÉVÍZI SZONETTJEI - A versek
rektúrát" - tájékoztatja nyomban a feleségét), majd 21-én, hétfőn még egyszer megjegyzi: ,,A feladott darabokat ma kapja meg Márta." Az első tíz hévízi nap terméséhez tehát az eddig bemutatottakon kívül niég két vers tartozik: a Körszivárvány (füzetünk tanúsága szerint 16án, szerdán keletkezett) és a Jég című. Ez az utóbbi nem szerepel kiadványunkban: a kockás füzetből egy lapot kitéptek, valószínű, hogy azon volt a vers kézirata. A Körszivárvány - mint az első sora jelzi - „meglepetés" a hévízi „helyrajzi szonettek" írása közben: egy felvillanó emlék gyors megverselése. A leírt fényjelenséget talán éppen az előző évi debreceni repülőútján figyelte meg Szabó Lőrinc. Erről az útjáról is berni barátnőjének számolt be, 1948. július i-én; Varga Irén ezekben a napokban épp itthon volt, a rokonainál Debrecenben: „28-i levele 30.-án megjött. Akkor jöttem meg én is, és pedig épp Debrecenből! Mit szól hozzá? Ha szerdán délelőtt véletlenül felnézett az égre, mikor az a gép kétszer körülkeringte a várost, akkor - vegye tudomásul utólag - akkor engem is látott: abban a repülőgépben élveztem az utazást már hazafelé. Négy napot töltöttem ott, s közben másfelet Nyíregyháza mellett. Lett volna időm bekukkantani magukhoz, hiszen még a Darabos utcán is jártam. Harmincéves érettségi-találkozónk volt." A repülő régóta kedvenc közlekedési eszköze volt a költőnek: fiatalon Pest fölött száll (erről lelkesedik a Fény, fény, fény című kötet egyik verse, az Ima a repülőgépen, az emléket pedig a Tücsökzene Körrepülés című darabja idézi), 1936-ban külön ciklust szentel svájci rcpülőútjának (Reggeltől estig), 1942 őszén repülőn tér haza Wcimarból. Útközben füzetbe jegyzi élményeit; a hazaérkezés emelkedett hangú ódát ihlet. Versét a költő nem publikálta; az óda, amely Szabó Lőrinc fájdalmas hazaszeretetének is megrendítő dokumentuma, kötetünkben jelenik meg először:
