Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc Hévízi versfüzete (Kézirattár, Budapest, 1980)

Kabdebó Lóránt: SZABÓ LŐRINC HÉVÍZI SZONETTJEI - Az idill háttere

mileg megvigasztalódtam. Megérkezvén feladtam a lapokat, a bélyegezettleneket most, csak Kodolányi lapjával nem tudom mit csináljak, a cím nincs rajta. Valahol igyekszem megszerezni. Üdvözlöm a kis „szentet", én is álmodtam, de ne meséljék el neki: láttam magam a tóban lubickolni, és nevetek mert csókol a víz, aztán a tó fölötti párában eltűnök. Hát ezt nem nehéz kianalisálni. Fürödjenek, pihenjenek, hihetetlen jót tett nekem is ez a pár nap. Jó volt, kedvesek voltak. Viszontlátásig. Csók és üdvözlet B. Miközben Korzáti Erzsébet jöttét szervezi-várja, egy emlék izzik fel a költőben, egy régi romantikus szerelemé. Szabó Lőrinc fontosnak tartotta, hogy közölje barátjával, Baránszky-Jób Lászlóval - s ezáltal az utókorral -, ki volt a Tücsökzene 1938 című szonettje után következő szerelmi ciklus hősnője, akinek a nevét „még súgni se szabad". Ba-