Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Bánk bán (Kézirattár, Budapest, 1979)

KERÉNYI FERENC: PETŐFI BÁNK BÁN-JA - Nemzeti múlt - forradalmi jelen

lását. Petőfi válasza erre csak egyféle lehetett: a költő a forradalom önvédelme mellett agitált. A baloldal elszigetelődése, a táblabíró politikusok kísérlete a forradalom eredményeinek kisajátítására, majd a szabadszállási választási kudarc nem hozott Petőfi költészetében olyan válságot, amilyet 1845-46-ban a Felhők-ciklus pesszimizmusa jelzett. Mire 1848 szeptemberének elején a nyár sötét tapasztalatai, keserű felismerései elnyerik végleges művészi kifejezésüket Az apostol mélytüzű soraiban, a nemzeti összefogás, a cselekvés adja vissza a magát már-már magányosnak érző költő-próféta derűlátását : Magyarország fegyvert fogott a forradalom védelmére! Petőfi nemcsak azt állapíthatta meg, hogy a kamarilla módszerei pontról pontra igazolták A királyokhoz sorait, hanem azt is, hogy a múlt példája újra eleven. Az Egyenlőségi Társulat mozgósító kiáltványában, hírlapi cikkekben és természetesen első helyen az 1848 őszén írt versekben tovább élnek a történelmi példázatok gondolati és poétái eredményei - a Bánk bán indulata, elszántsága, tettvágya is: Föl, nemzetem, föl! jussanak eszedbe Világhódító híres őseid. Egy ezredév néz ránk itélő szemmel Atillától egész Rákócziig.