Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Bánk bán (Kézirattár, Budapest, 1979)

KERÉNYI FERENC: PETŐFI BÁNK BÁN-JA - Az oklevelek adataitól az európai vándoranekdotáig

rály" körül mindig főurak csapata gyülekezett, abban remény­kedve, bogy a leendő uralkodó oldalán szerzett érdemeikért utóbb birtokadományokat kapnak. Alkalomadtán attól sem riadtak vissza, hogy urukat bujtogatva, összeesküvéseket és láza­dásokat szítva igyekezzenek meggyorsítani a hatalomátvétel óráját: az „ifjabb király" környezete állandóan belviszály forrása volt. Nem történt ez másként Imre király és öccse, András herceg esetében sem. Az ingatag jellemű, erősen befolyásolható András mellett már második zendülése idején, 1203-ban vezető szerepet ját­szott fiatal felesége, Gertrúd, akit a vállalkozás kudarca után Imre haza is küldött Mcránba, felismerve öccse hatalmi törek­véseiben az ő bujtogató nagyravágyását. 1205-ben, bátyja halála után András lépett trónra, e néven másodikként. Gertrúd vágya megvalósult, királyné lett. Ezután, befolyását tovább növelendő, kegyenceit, rokonait plántálta a királyi udvarba és a zsírosabb tisztségekbe. Berthold nevű, feltűnően tudatlan öccsét például a király kezdeti vonakodása és a pápa határozott tiltakozása ellenérc neveztette ki kalocsai érsekké. Katona József jellemzése a királynéról a dráma elé helyezett Jegyzés-hen megfelel a té­nyeknek: ,, Gertrudist sc reméljük igen angyalnak - nem is szolgálhat nagy védelmére az, hogy ő anyja egy szent szűznek (Erzsébetnek), mert ez nem neki köszönheti neveltetését." Az okleveles utalások mozaikköveiből Bánk bán pályafutása is kirakható. Már Imre király alatt tisztségviselő volt, 1199-ben (aba)újvári ispán, 1203-ban pedig éppen a lázadó András herceg területével határos Zala királyi vármegye élén állt. A trónválto­zás után pályája tovább emelkedett: 1210 és 1212 között a ki­rályné udvarispánja, 1212-13-ban pedig nádor volt, a király után a legfőbb közjogi méltóság betöltője, az uralkodó távollé­tében teljhatalmú helyettese. így történt T2T3-ban is, a halicsi hadjárat idején. Bánk tehát az ország legtapasztaltabb, legna­gyobb közéleti gyakorlatú főura, amikor szembekerül Gcrtrúd­dal, a királyra igen erős befolyást gyakorló hitvessel. Nyitva maradt azonban az ilyenkor legfontosabb kérdés : citi prodest? Kinek állt érdekében, hogy 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben meggyilkolják Gertrúdot? Arról, hogy a gyilkos

Next

/
Oldalképek
Tartalom