Barta András: Krúdy Gyula: Szent Terézia utcái (Kézirattár, Budapest, 1978)

[V] MIT OLVAS A RÉGI DEMOKRATA?

SZENT [TERÉZIA UTCÁI] ÍRTA KRÚDY GYULA [ V] Mit olvas a régi demokrata? Hiszen megválaszthatta Vázsonyit a Terézváros a maga követének, - „nagyobb csodák is történtek a világon", mondogatták vadalma­fanyarsággal a régi szabadelvű polgárok, - a házak és az utcák még se mentek cl a helyükről, nem görbült meg Szent Teréz tornya, nem verték meg a háziurakat a lakóik, pedig Vázsonyi győzelme esetére ezt ígérgették az Andrássy-úti kaszinóban. Ám de Klivényi-vcndéglőjc­ben, a sarokbcli asztalnál, ahol „a kerület régi tekintélyes polgárai szoktak találkozni", mint régi zsurnaliszta-nyelvcn nevezték az időt, amikor a polgár kimenőjét élvezte: - a kis pörkölt levének császár­zsemlyével való „tupfolgatása" vagy kis ezüstkocsin tologatott véres marhahúsnak szeletelése közben (amint ezt Petánovics vendéglős a millenáris kiállítás alatt divatba hozta,) a tekintélyes polgár az asztal­kendő felkötése alatt mégis csak azt mondta: - Nagyon elszemtelenedtek a demokraták. Most már napilapot is tartanak. Maholnap már nem is köszönnek nekünk a ezupringerek. Hát valami igaza volt a „törzsasztal" mellett elhangzott megjegy­zésnek, - mert lépten-nyomon észre lehetett venni, hogy a fáspincéjük előtt fakötegeken üldögélő kis szénkercskedők már nem olvassák oly tömegesen Bródy Lajos lapját, a Zsurnált, mint azelőtt, a „Képes Budapest" is vesztett publikumából, lelkes jól öltözött fiatalemberek a hónuk alatt füzeteket hordanak széjjel a városban az úgynevezett demokraták között. Új Század volt c füzeteknek a címe és dr. Bátta­széki Lajos szerkesztette őket, de nem nagy szerencsével. Az öreg redaktor lapjának ugyanis olyan akadémikus nívót adott, hogy a pucc­rájos vagy a kis fűszeres, aki egyébként már tűzbe ment volna a de­mokratikus eszmékért, ha megbolondult volna se ért meg kerek tudnivalót a revü tartalmából. Mikor emiatt szemrehányást tettek az öreg Báttaszékinek, a szentéletű férfiú egykedvűen vállat vont: - Én nem tudok piaci hangon írni. Ezért bukott meg újságom mái­Békéscsabán is. No hiszen az Új Századnak se sok erőlködés kellett ahoz, hogy be­adja a kulcsot, pedig épen akkor kezdődött benne egy cikksorozat az őskori demokratikus mozgalmakról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom