Barta András: Krúdy Gyula: Szent Terézia utcái (Kézirattár, Budapest, 1978)

BARTA ANDRÁS A SZENT TERÉZIA UTCÁI-RÓL

KALAPOSÜZLET A KIRÁLY UTCÁBAN A HÚSZAS ÉVEK KÖZEPÉN. A BOLT ELŐTT A TULAJDONOS CS ALÁ DJA ÉS AZ ALKALMAZOTTAK. (A KÉP HONYEK GYULA TULAJDONA.) tekint olyan adalékokat, amelyeket csak a beavatottak ismernek, tényként kezeli a saját groteszk megfigyeléseit: „Az igazi kerület ott kezdődött a női zenekaros Schreibcr-kávéháznál és tartott odáig a nagymező-utcán át az ugyancsak női zenckaros Schőn kávéházig, ahol a legjobb libamájat lehetett kapni... Még a budai Krisztinából jövő omnibusz-kocsisok is szívesebben hajtották sárga alkotmányaikat a király utca terézvárosi oldalán. Krúdy nosztalgiával szemléli anaivul magabiztos polgárt és nosztalgiával az intim városképet, de nosztalgiáját, mint mindig, irónia hatja át. Az irónia célzata nem határozható meg egyértelműen - Krúdy iróniájának különben is több köze van a megértéshez, mint a gúnyhoz. Irónia illeti mindenekelőtt a maga nosztalgiáját. Irónia illeti a politikát általában: a felidézett emlékek idején bizonnyal „politikusabb" magatartás volt iróniával szemlélni a heves parlamenti csatákban egymásnak rontó irányzatokat, mint azonosulni bármelyikükkel is, az cmlé-