Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - Kossuth 1874-ben Baracconéban

a munkát lényegileg egyedül végzi, csak ritkán kéri meg Ihász Dánielt egy-egy fontosabb tanulmány, levél lemásolására. írásainak mondat­fűzése, stílusa friss, lendületes. Az európai politikai küzdelmekből kiszorult, s a hazai politikai-köz­életi harcokban sem vehet részt közvetlenül. Valódi életterének, tevé­kenységi körének e korlátozódásával párhuzamosan nő - egyre nagyobb örömet jelentő pótcselekvésként és vigasztalásként is - tudományos érdeklődése. Változatlan szorgalommal, de talán kevesebb belülről fakadó hevülettel olvas államtudományi, jog- és törtcnetbölcscleti műveket - a közelmúlt és a jelen európai és magyar politikai élete túlságosan is sok csalódást okozott neki. Mindjobban izgatják viszont és mind több idejét kötik le a természettudományok. A XVIII. századi polihisztor természet­búvárok utóda Kossuth: a természettudományok általános kérdései és egyes ágazatai egyaránt érdeklik. A kor tudományos gondolkodásának színvonalán áll, amikor az élet keletkezéséről, ember és környezete vi­szonyáról, a bolygórendszer titkairól értekezik. A szaktudományok közül a botanika a kedvence: a maga gyűjtötte, rendszerezte herbáriuma 4500 tételből áll. Büszke őslénytani tanulmányaira is: kedvvel gondozza kagyló- és csigagyűjteményét, s olykor, a kiábrándultság kcserű-öniro­nikus óráiban önmagát is megkövült csigának, gyűjteménye részének nevezi. Foglalkoztatják a kémia, a geológia, az őstörténet kérdései is. Csillagászati ismereteit szakmunkákból és saját távcsöve segítségével végzett megfigyeléseiből meríti: tanulmányt ír a sarki fényről, a Jupiter színváltozásairól. Naponta sok órát tölt gazdag könyvtárában, amelyben gyorsan szaporodnak a természettudományi művek. Kossuth a francia, angol, olasz, német nyelvű szakmunkákat is eredetiben olvassa, a lap­szélre jegyezve gondolatait, helyeslő vagy kételkedő megjegyzéseit. Kedélye, hangulata általában nyomott, borongós. A közéleti okokon túlmenően közrejátszanak ebben vélt vagy valódi betegségei, illetve nehézzé váló anyagi helyzete is. Betegségei jórészt az öregedés tünetei. Látása romlik valamelyest; egyik szeme közellátó, a másik távollátó, ezért orvosai tanácsára kombinált szemüveggel dolgozik. Kossuthot azonban nem annyira tényleges és meghatározhatatlan eredetű szembán­talma gyötri, hanem a rettegés egy esetleges komolyabb szembetegség­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom