Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A levél keletkezéstörténete, jelentősége

a kormány ellen, és a baloldallal szavaz. Még a kormánypártnál is agresszívebben és elképesztő demagógiával lépnek fel Tisza, Jókai és társaik az általános titkos választójog ellen. Kifejtik, hogy cz az elv és gyakorlat Franciaországban is abszolút uralomra vagy a „kommün zsarnokságára" vezetett, nálunk pedig különösen veszélyes következményekkel járna: veszélybe kerülne a magyar államiság alapja és egysége, hisz 9 millió nemzetiségi uralkodhatna 6 millió magyar állampolgár felett - s ezzel tér nyílna a bomlasztó szenvedélynek, a vad nemzetiségi fanatizmusnak. A baloldal szónokai hiába leplezik le a balközép álláspontjának önző indítékait, 1874. július 7-én a képviselőház 230:49 arányban (száznegyvenegy képviselő távollétében) elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban, majd, a cikkelyenkén ti tárgyalás után, augusztus i-én teljességében is. Ellene csupán a baloldali és a nemzetiségi képviselők egy része szavaz. A választójogi harcban kialakult közös álláspont azonban nem jelenti azt, hogy a Függetlenségi Párt és a 48-as párttöredék megbékélt volna egymással. A politikai nézetkülönbségek továbbra is megvannak, és bár átmenetileg Icplezcttcbbcn, de változatlanul folyik a rivalizálás a két párt között. Mindkét párt az országgyűlés augusztus i-i berekesztését követő időkre készül, a Tiszáék jobbra tolódása miatt várhatóan nehéz őszi politikai küzdelmekre, sőt az 1875. évi választásokra: rendezik soraikat, szervezik erőiket, és szélesíteni igyekszenek tömegbázisukat. Egyaránt érzik, tudják: az adott politikai helyzetben kulcskérdés, melyiküket fogja segíteni Kossuth. S ezért, még július folyamán, a Függetlenségi Párt és a 48-as Párt is - egymástól függetlenül - nagy erőfeszítéseket tesz, hogy elnyelje Kossuth politikai támogatását, s hogy végre Kossuth beleegyezésével „írhassa fel zászlójára a turini száműzött nevét". A Függetlenségi Párt július 25-i ülésén határozat születik, hogy támogatást kérő levelet küldenek Kossuthnak, éspedig a Turinban vagy Baracconéban mindig szívesen látott Helfy Ignáccal. A sietve megfogalmazott levélben röviden ecsetelik a hazai politikai helyzetet, jelzik a függetlenségi gondolat ébren tartása és izmosítása terén reájuk váró feladatokat. Kérik Kossuthot, segítse küldetésüket: tegyen oly tartalmú nyilatkozatot, hogy az ő pártjuk az, amelyhez „magát legközelebb állónak tekintheti". Helfy