Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A Függetlenségi Párt megalakulása

tartva azonban a magyar jegybank és az önálló magyar hadsereg követelését, és - különös tekintettel az ország súlyos gazdasági-pénzügyi helyzetérc - mielőbb egyesülnie kell ,,a Deák-párt jobb elemeivel". Tisza Kálmán, aki köré a párt kb. hatvan képviselőt számláló centruma tömörül, homályosabb közjogi felfogást vall. Az alkotmányos élet az országban biztosított - fejtegeti különböző fórumokon -, hála őfelsége alkotmányos érzelmeinek és a nép ragaszkodásának a törvényességhez. Ily körülmények között megnyugodhat a balközép: hisz azokat a törvényeket, amelyek megváltoztatása a trón és a haza érdeke, alkotmányos úton is lehetséges módosítani. Pártja, elvek dolgában, változatlanul régi programja alapján áll, de elismeri: lehetnek olyan helyzetek, amikor a párt azért, hogy céljai egy részét megvalósíthassa, a többit kész későbbi időkre halasztani; ha például a hazát súlyos veszély fenyegeti - mint most, 1873ban -, a párt időlegesen és részlegesen lemondhat követelései teljesítéséről. Tisza jelzi tehát a Deák-pártnak: a balközép immár a jelenlegi, a 67-es alapon is vállalkozna a Deák-párttal közös kormányzásra, s többé nem ragaszkodik ahhoz, hogy az uralkodó előzetesen fogadja cl pártja fontosabb közjogi követeléseit. Az országban megérett a helyzet a pártviszonyok átrendezésére - sugallja Tisza -: létre kell hozni a nagy liberális pártot, a Deák-párt és a balközép soraiból, s ennek ellenzékét képezze egy erős konzervatív párt. A 48-as Pártot és a többi baloldali erőt vissza kell szorítani. Jókai Mór és húsz-huszonöt főnyi csoportja a Tisza-gárdától balra helyezkedik cl a pártban, de nem képvisel egyéni és markáns közjogi álláspontot. Azt vallják, hogy a koalíciós vagy fúziós törekvések éretlenek, nincs talajuk. A balközép maradjon meg egységes, önálló ellenzéki pártnak; az a feladata, hogy az alkotmányosság, a törvényesség őre legyen a politikai életben. A balközép kicsiny, alig nyolc-tíz képviselőből álló, de valóban baloldali, ún. elvhű képviselőcsoportja Mocsáry Lajos és Csávolszky Lajos követője. Szerintük a párt fő feladata változatlanul Magyarország állami önállóságának visszaszerzése, híven a bihari programhoz. A balközép a kormányzásra csak akkor gondolhat, ha a fejedelem már kötelezettséget vállalt az 1867-cs közjogi alap módosítására. A párt vezéreit elvfeladással, politikai pálfordulással vádolja, megpróbálva visszatartani őket a Deák-párttal való megegyezéstől. 46