Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)
KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A Függetlenségi Párt megalakulása
zéki balközép párttal. Úgy vélekednek, hogy e párt gazdaságilag erőtlen tömegei nem veszélyeztetnék a kialakult rendet, a dualizmus rendszere viszont annál jelentősebb támaszt nyerhetne Tisza Kálmán és hívei pálfordulásával : a kiegyezés ellenzéke erejét vesztené, a középnemesi rétegek pedig a végrehajtó hatalom hűséges kiszolgálóivá lennének. A Deákpártban 1873-tól érlelődik az 1875-ben megvalósuló pártfúzió gondolata. A Deák-párt riválisa, első számú ellenzéke a komoly politikai súllyal rendelkező balközép párt. Bázisa szintén igen széles: főereje a kevésbé tehetős megyei középnemcsség, ezen belül is főképp a tiszántúli és északdunántúli protestáns kis- és középbirtokosság; e pártot támogatják egyes tiszántúli és erdélyi arisztokraták (ők is inkább középbirtokok urai), az erdélyi, felvidéki ipari és kcrcskedőpolgárság csoportjai, s különböző középpolgári, értelmiségi körök. A párt vezére, a bihari Tisza Kálmán, kétségtelen tehetségével kitűnik a század utolsó harmadának jelentősebb politikus-egyéniségei közül, de kitűnik politikai elvszerűséget, következetességet, etikát nem ismerő jellemével, gátlástalan taktikázásával is. Szabadelvűségével kérkedő köznemesi származék, ám igen gazdag, s rokoni kapcsolatok fűzik mind a hazai, mind a birodalmi arisztokráciához:
