Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - Kossuth és a kiegyezés

ben keresnék a függetlenség és a polgári szabadság biztosítékait, a Habsburg-dinasztiával szövetkeznek, s Európa egyik pusztulásra ítélt államalakulatához kötik a nemzet sorsát, késleltetve a birodalom felbomlását. Magyarország így a haladó európai közvélemény előtt a birodalom megment őj évé, cinkosává, Közép-Európa önrendelkezésre törő népei szemében pedig ellenséggé válik, s a jövő konfliktusaiban immár Ausztria oldalán, a birodalom nagyhatalmi érdekeiért, a népek függetlenségi törekvései ellen fog harcolni. Mély aggodalom és felelősségérzet szól Kossuthból: „...hivatásomnak tartom inteni nemzetemet, ne hagyja magát oly útra tereltetni, melyen a bécsi udvar bukásába Magyarország is beletcmcttctik. Ne ajánlkozzék Magyarország máglyának, melyen a történelem kérlelhetetlen logikája az osztrák sast elégeti." Szüntelenül hangoztatja alap-axiómáját: ,,. . .én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével és önállásával incompatibilisnek hiszem." (Levele a váci választókhoz, Turin, 1867. augusztus 20.) A kiegyezéssel létrejött dualista államrendszer - mutat rá Kossuth - teljes hatalmi struktúra, amelynek sajátos érdekszövevénye, célja, jellege a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális élet minden területén, megnyilvánulási formájában megmutatkozik. A monarchia nagyhatalmi ambícióinak agresszív, támadó kül- és katonapolitika felel meg. A sokféle népet, nemzetiséget erőszakkal összetartó birodalmi belpolitika erős központi hatalmat, nagy elnyomó államapparátust és különösen erőszakos kormányzási módszereket követel. Kossuth jól látja, hogy cz a dualista berendezkedés félliberális államéletet, jogrendet, intézményrendszert alakít majd ki, s hogy lehetetlenné teszi az 1848-49-bcn megakadt demokratikus társadalmi fejlődés és reformpolitika következetes továbbvitelét. A következő évtizedek magyar társadalomtörténete igazolja Kossuth aggodalmait. Kossuth értékelésének társadalomtörténeti, szociológiai mozzanatai nem kerekednek a kiegyezés osztályhátterének és -jellegének teljes, hiteles bemutatásává - a liberális demokrata beállítottságú és élete végéig emigrációban élő Kossuth eddig sohasem juthat cl. Ám elemzései azt mutatják, hogy nagyon is észreveszi az osztályszempontok érvényesülését a kiegyezési folyamatban. Mivel 1848-49 bukása megakasztotta a ma-