Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - Kossuth és a kiegyezés

délyben is általános népszavazást kell rendezni arról, hogy Erdély egyesüljön-e Magyarországgal, vagy társországi viszonyra lépjen vele. A kisebb nemzetiségeknek, az ország territoriális egységének fenntartása mellett, széles körű jogokat kell adni, hogy szabadon fejleszthessék nyelvüket, intézményeiket. A nemzetiségeivel kiegyezett független és demokratikus Magyarország - s ez lenne önállóságának, védelmének és békés fejlődésének harmadik biztosítéka - szövetségre lépne a szomszédos, immár szintén független országokkal. Egy új államszövetség foglalná cl tehát a Habsburg-birodalom helyét Közép-Európában - fontos láncszemét alkotva a nagyhatalmak által igényelt európai hatalmi egyensúlynak is. A tervezett Dunai Konföderáció tagjai: Magyarország és Erdély, Románia, Szerbia, Horvátország. A négy állam szövetségi szerződésben rögzítené közös had-, kül- és kereskedelmi politikáját; a közös szövetségi tanács, amely a végrehajtó hatalom letéteményese is, váltakozva ülésezne Pesten, Bukarestben, Belgrádban és Zágrábban, s biztosítaná a polgári és nemzeti jogok teljes érvényesülését valamennyi országban. Kossuth persze pontosan tudja, hogy e nagy távlatú politikai koncepció megvalósítása - és mindenekelőtt Magyarország függetlenségének kivívása - csak külső politikai-fegyveres segítség és belső forradalmi megmozdulás, majd szabadságharc szoros együtthatásában képzelhető el. A kívülről jövő politikai-fegyveres akció a nemzet egyidejű felkelése, a tömegek támogatása nélkül kalandorság volna; a nemzet esetleges fegyveres megmozdulása viszont hathatós külső támogatás és a nemzetiségekkel való előzetes megbékélés nélkül túlzottan kockázatos vállalkozás lenne, és valószínűleg újabb intervenciót vonna maga után. Kossuth egész emigrációs tevékenységét ez a kettős cél vezérli: maradjon a magyar függetlenség ügye az európai politika s különösképp a német és olasz kérdés élő és fontos tényezője, a nemzet pedig odahaza legyen állandó készültségben ; s ha majd a forradalmi vagy hatalmi konfliktusok kedvező lehetőségeket teremtenek, és Magyarország kellő külföldi segítséget kap, nyúljon bátran fegyverhez, vegye ki részét a Habsburg-birodalom megsemmisítéséből - vívja meg önnön függetlenségi harcát.