Kerényi Ferenc: Petőfi és kora (1842–1849) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1993)

peivel, amilyeneket a költő szüleinek is ígért (Szülőimhez, 1844. augusztus), és amelyből annyi valósult meg, hogy a János vitézért kapott száz forint honoráriumot hiánytalanul át is adta nekik. A 17—27. fejezet átlendül a mesébe, valós elemei fogynak, majd teljesen feloldódnak. A fordulópont a 19. fejezet, a fazekassal való találkozás életképe, ami a már-már földöntúli erővel kirántott szekér esetével előlegezi János vitéz esélyeit a mesék szokottan nehéz próbatételei között is. A kalandoknak nincs egyetlen mintája; a romantika viliitánca, kísértetjárása, az Argirus-história hatása, a népmesék motívumai új minőségű költői univerzummá válnak Petőfi tollán. Megint csak nem tudjuk, Petőfi végigolvasta-e a Kisfaludy Társaság 1844. évi pályázati felhívását, amely az eposzi kellékek korszerűsítésének lehetőségével foglalkozott, azzal a bevallott céllal, hogy a regényen felülálló eposzi „nagyszerűséget'

1 átmentse a nemzeti romantika újabb, fejlettebb korszaka számára is, és amelynek határideje éppen a János vitéz megírása idejére, november 20-ra esett. A János vitéz természetfölötti szereplői mindenesetre egyfajta és egy műre érvényes választ hordoznak erre a (tulajdonképpen megoldhatatlan) műfajtörténeti kérdésre. Petőfi itteni világlátásában mesterien olvad egybe a népmesék igazságtétele, a jók és a gonoszok szembeállása a magyar liberalizmus erkölcsi alapú népfogalmával. 1844 harmadik verses epikai tervéről, A pokol titkai című „nagyobb kiterjedésű költemény"-ről a címén kívül nem sokat tudunk. Ha igaz Vahot Imre öregkori emlékezése, akkor benne cenzorait küldte volna a költő a címben jelzett helyre. Akárhogy is volt: új konfliktusok forrásvidékén járunk. . . Lötz Károly: Illusztráció Petőfi Sándor János vitéz című művének első énekéhez. (Ceruza, szépiarajz. 8,3x11,5 cm. PIM ltsz. 57.139.1.) A János vitéz címlapja Orlai Petrics Soma husz.árrajzávai. (19,2x10,3 cm. PIM ltsz. 75.171.1.)