Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)

Előzmények - összefüggések

Orpheus. (A második kötet címlapja. Kassa, 1790.) 1786-1834 között Szacsvay Sándor, majd Decsy Sámuel Magyar Kurírja, 1789-től 1803-ig Görög Demeter és Kerekes Sámuel Hadi és Más Nevezetes Történetek című lapja, amelyet majd Kultsár — már említett — újságjai követnek. Noha ezek hasábjain is szó esik nyelvi, irodalmi kérdésekről, a művészeti és tudományos élet fejlődésének első fórumát, a kassai MagyarMuseumot Baróti Szabó Dávid (1739-1819), Batsányi János és Kazinczy Ferenc alapítják. Batsányi ;azt vallja, hogy övé a vállalkozás elindításának érdeme,Kazinczy viszont magát tartja az első főszerkesztőnek. Annyi bizonyos, hogy a nagy tekintélyű klasszicista költő, Baróti Szabó Dávid azáltal játszik döntő szerepet, hogy a viták kiéleződésekor Batsányi oldalára áll. Kazinczy szerint egyszerűen azért, mert ő távol van, két társa pedig Kassán irányíthatja a folyóirat szerkesztésének és nyomtatásának munkáit. Az a tény, hogy Batsányi jelentősen átdolgozza, és a szerző tudta nélkül, így teszi közzé a Kazinczy által írt Bé-vezetőt,,rögtön megrontja viszonyukat. Nézeteltéréseik vannak a helyesírás kérdésében, más irodalmi ízlést vallanak magukénak, s Kazinczy nem csupán a művészetek terén kedveli az előkelőséget, a magasabb rendűt, de teljesen idegenek tőle Batsányi plebejus indulatai is. Végül Kazinczy Orpheus címen (1789—1792) új lapot alapít — növelve ezzel a maga véleménynyilvánítási lehetőségét. A két folyóirat azonban egymás földrajzi közelségében, hivatásos, üzletszerű terjesztési hálózat nélkül, magától értetődően csak szűk olvasótáborra számíthat. Péczeli József részben ezért ajánlja a hölgyközönA Mindenes Gyűjtemény. (Címlap. Komárom, 1790.) 44