Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)

Előzmények - összefüggések

nád azt a kis tengert? Ha a természetnek azon testét, azaz földet, vizet, tüzet, levegő eget mind el kellene veszteni kezéből, melyek emberi testeket formáltak, tápláltak, utoljára elfogyna; de hová mehet egy csepp víz, ki a természetből? Lásd hát végre, hogy a természet magába egy test, és egy szüntelen való mozgás, melybe magára nézve nincs halál, sem rothadás, hanem csak keverés, oszlás és új-új forma. Szabadkőművesek, jozefinisták, jakobinusok A középkori rózsakeresztesek példája nyomán Londonban alapított szabadkőművesség Mária Terézia idején terjed el Bécsben. Támogatja a császári család több tagja, a magyar és az erdélyi kancellár, s a szervezet tagjai maguk közé tartozónak tudják a későbbi II. József császárt. Az angol és francia felvilágosodás metafizika-ellenes racionalizmusát terjesztik - olyan körökben is hatásosan, ahol Voltaire tanaiból nem vonnak le vallásellenes következtetéseket. Elvetik a vallási ellentéteket, a humanizmus eszméi alá rendelik a nemzetek, fajok, államok közötti különbségeket. A maguk zárt közösségében az emberek testvériségét hirdetik. Az ifjú Kazinczy Ferenc elragadtatottan írja: „Énnekem a kőmívesség olyan társaság, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a királyt és a legmagasabb rendű embert testvérének nézi; amelyben elfeledkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogy minden tagban egy Lélek, t. i. a jónak szeretete dolgozik, örömkönnyeket sír; amelyben sokkal biztosabb barátokat léi, mint a külső világban, amelyben kiki igyekszik embertársainak nyomorúságát aszerint, amint tehetsége engedi, könnyíteni, amelyben kiki olvasni, tanulni, szerzetes atyjafiait munkái, írásai, példái által tanítani tartozik . . . Voltaire, Rousseau, Helvetius, a Sanssouciban lakott Filozófus [Nagy Frigyes, porosz király], s a Kőmívesség úgy adnak paist balomba, jobbomba kardot, lábaimra szárnyakat, mint mikor Perseust készítették fel az istenek az Andromeda megszabadítására." A szörny, amellyel Kazinczy leszámolni készül, a Sötétség, amit a felvilágosodás napja fog elűzni; abban a szellemben, ahogy Mozart Varázsfuvolajában Sarastro és vele a világosság győz az Éj királynője fölött. (Az operát 1791. szeptember 30-án mutatják be Bécsben.) Orczy Lőrinc ugyan kissé másként látja az ügyet, s a maga felfogásában azt ajánlja: „Hallgató légy inkább, nagyra ne pöffeszkedj. Keveset kívánván, kevéssel elégedj. Tanulj meg tartani rád bízott titkokat, kisebbnek engedni, becsülni nagyokat . . ." Sok más íróval együtt azonban ő is szabadkőmíves. Tagja a szervezetnek a magyar nyelv és művelődés számos elkötelezett híve, noha a magyar páholyok nyelve — német. II. József tudatosan támaszkodik a szabadkőművesekre, s jelentős részben közülük választja tisztviselőit. A császár elképzelései nem mindenben elégítik ki magyar híveit, s nem is mindenben elfogadhatók számukra. Kazinczyval együtt sok kitűnő elme mégis azért csatlakozik reformterveihez, mert azokban az előrelépés lehetőségét is látja: iskolapolitikájában például a német nyelv előtérbe helyezésénél fontosabbnak tartják az egységes követelményrendszer, a magasabb színvonal igényét. Aligha véletlen, hogy II. József halála után a jozefinisták közül sokan belesodródnak a jakobinus mozgalomba. Ez az elnevezés kissé megtévesztő, hiszen többségük igen távol áll attól, hogy a francia forradalom szélsőséges irányzatával rokonszenvezzen. Talán szerencsésebb köztársasági mozgalomról beszélni, de ebben sem teljes az egyetértés. A történettudomány vitatja a vezetőként kivégzett Martinovits Ignác szerepét is. Mindenesetre a leghatározottabb politikai gondolkodó alighanem Hajnóczy 33