Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)

Előzmények - összefüggések

Karacs Ferenc rézmetszete: Pethe Ferenc okos-kormányu közönséges Ekéje. (A Nemzeti-Gazda 1817-es évfolyamából.) elmaradottság fájdalmas tény, néha azonban sötétebbnek látjuk a valóságosnál. A főúri kastélyokhoz, a birtokos nemesség udvarházaihoz, az értelmiségi és polgári otthonokhoz ekkor már szervesen hozzátartozik a kisebb-nagyobb könyvgyűjtemény. A könyv azonban még sokáig igen drága, s talán még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy nehezen lehet hozzájutni. A könyvterjesztés hálózata nem alakul ki. Részben a viszonylag kis piac, részben a rossz közlekedés miatt. A Ratio Educationis kiadása, majd II.i József iskolapolitikája módosít ezen a helyzeten: megsokszorozza a tankönyvszükségletet. A bécsi nyomdász-könyvkiadók közül többen fölismerik a kínálkozó lehetőségeket, s persze nemcsak tankönyvek kiadására vállalkoznak. Rendszeresen árulják a könyvet vásári ponyvákon, s a műveltebbek most kezdik fölismerni, hogy a könyv nem mindig irodalom a szó igényes értelmében. A napóleoni háborúk alatt lendületet kap a német nyelvű könyvkiadás. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy a hazai cenzúra főleg a magyar „rebellió" szellemi jelentkezésének elfojtására figyel, a másikat abban, hogy az érdekelt német polgárok előtt felvillan a birodalmi központ Pestre helyezésének halvány reménye. Közben megsokszorozódik a magyarra fordított sikeres regények száma. 1803-ban Lesage Sánta ördögének magyar kiadásához az egyetem esztétika professzora ír bevezetőt, s ebben védelmébe veszi a szórakoztató olvasmányokat. A haszonleső nyomdász, Kis István, akit Kazinczy és köre hevesen gyűlöl, magyar regényeket írat ügyes tollforgatókkal. Az üzleti tevékenységét a nyolcvanas években Magyarországra is kiterjesztő bécsi Trattner cég hazai vállalkozása lassan felvirágzik, s az új században ifjabb Trattner János Tamás elsőnek 18