Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)
Előzmények - összefüggések
támaszkodva - még a türelmi rendelet után is ellenreformációban reménykednek. A protestánsok pedig mereven és érzékenyen őrzik hadállásaikat. Az egyes iskolák, kollégiumok, kis művelődési központok hatóköre szűk. Az ország legnagyobb városaiban, Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott, Pozsonyban, Buda-Pesten megkezdődik ugyan a szellemi élet fejlődése, de országos jelentősége csak a kettős városnak lesz majd — inkább a XIX. században. Buda-Pest gyors fejlődését három tényező segíti elő: kereskedelmi szerepének megnövekedése, az ország egyetlen központi kormányzati szervének, a Helytartótanácsnak ottléte és az egyetem odahelyezése. Hivataluk ideköti a kamara- és a királyi tábla tisztviselőit, az utóbbi ide vonzza a jurátusok seregét. A művelődési központok elszigeteltségén egyelőre hiába próbálnak segíteni a hosszabb-rövidebb életű újság- és folyóirat-alapítások. Elsőnek Kultsár Istvánnak (1760—1828) sikerül olyan hírlapot létrehoznia, amely nemcsak fenn tud maradni, de hasznot hajtó vállalkozásnak is bizonyul. A Hazai (később: Hazai és Külföldi) Tudósítások 1806-tól a pesti értelmiség kis körére támaszkodva ad immár országos érvényű tájékoztatást ország-világ eseményeiről. A lap fennmaradása egyebek között a szerkesztő-kiadó óvatosságának is köszönhető. A cenzúra ugyanis szigorú és könyörtelen, az új gondolatokat igyekszik csírájában belefojtani írójukba. A gazdasági fejlődést azonban nem tudja megállítani, s ez egyfelől igényt, másfelől piacot teremt. Ez az igény elsősorban tájékozódásra, gazdasági és tudományos ismeretekre vonatkozik. Nem csupán magyar nyelven, de egyre inkább azon is. Mitterpacher Lajos (1734-1814), Tessedik Sámuel (1742-1820), Berzeviczy Gergely (1763—1818 v. 1822) és mások gazdasági munkáinak jelentőségét csak emeli, hogy utánuk olyan művek születnek, mint Pethe Ferenc (1762—1832) nagy hatású Pallérozott mezei gazdasága (1805-1814), majd Magda Pálnak (1770—1841) maradandó értékű műve, a Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográfiai leírása (1819). A Mária Terézia rendelkezésére Pestre költöztetett egyetemmel együtt a jezsuita történetíró iskola — vele legnagyobb alakja, Pray György (1723-1801) - is itt telepedik le. A történeti források feldolgozása és kiadása, a magyar történelem kérdéseinek fölvetése lesz az egyetem körüli kutatómunka első nagy tudományos eredménye. Különös szerepet kap a matematika, amikor tanárává a regényíró Dugonics Andrást (1740-1818) nevezik ki, aki magára vállalja magyar szaknyelvének a megteremtését. 1801-ben önálló tanszéket kap a magyar nyelv is, s vezetésére Révai Miklós (1750— 1807) kap megbízatást. Dugonics és Révai egyaránt piaristák, annak a tanítást hivatásául választó egyházi rendnek a tagjai, amely egyrészt az oktatás igényesebb színvonalával emelkedik az átlag fölé, másrészt olyan hagyományok tudatos ápolásával, mint az iskolai színjátszás. A katolikus iskolák közül érdemes megemlíteni a székesfehérvári pálos (később: ciszter) gimnáziumot, mert egy ideig olyan jelentős költők tanítanak ott, mint Virág Benedek (1754-1830) és Ányos Pál (1756-1784). A református kollégiumok közül mindenképpen a debreceni a legfontosabb. Sárospatakra Kazinczy sokat panszkodik, Pápa megújulása 1781-ben kezdődhet csak meg, Kolozsvár és Nagyenyed csendesen töltik be a maguk feladatát. Az evangélikusok legjelentősebb iskolája a soproni és az eperjesi. Az oktatás mindenütt latin nyelvű. A könyvek száma rohamosan szaporodik az országban, fontosságuk gyorsan növekszik. Széchényi Ferenc gazdag könyvtára szolgál 1802-ben - a hozzátartozó oklevelekkel, régiségekkel és művészeti alkotásokkal együtt - a Nemzeti Múzeum alapjául. Ezzel egyidőben lesz nyilvános könyvtár Teleki Sámuel híres marosvásárhelyi tékája. Jelentős gyűjtemény az 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre helyezett egyetem könyvtára is. Az iskolai, kollégiumi, szerzetesrendi könyvtárak közül a debreceni református kollégiumé a leggazdagabb, és a pesti pálosoké a legszebb. A magyarországi 16
