Horváth Iván - Kőszeghy Péter: A reneszánsz és a barokk kora (1550–1750) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1986)

A barokk

E korszakban már nem találjuk meg az előző félszázad kiemelkedő alkotóinak egyik típusát sem. Azok az írók, akikben megvolt az igény a nyugat-európai jellegű, magyar nyelvű irodalmi tevékenységre, immár nem tudták áttörni a vidékiesség határait — ilyen volt Apácai Csere János —, vagy életük folytonos szélmalomharccá változott — ilyen volt Tótfalusi Kis Miklós. Az európaizálódás immár a legtágabb szemhatárú írók számára is csak puszta program lehetett, nem megvalósulás. Ezzel együtt eltűnt az előző korszak másik nagy író-típusa, a vezető ideológus típusú író is. Szenei Molnárja, Pázmánya csak annak a boldogabb kornak lehetett, amelyben az ellenreformáció még jobbára szavakkal és szelíd kényszerrel, nem pedig tűzzel-vassal folyt. Jelképesnek tekinthetjük, hogy a legértékesebb munkák, az emlékiratok, többnyire rabságban íródtak. A századforduló, majd a XVIII. század egyik legnépszerűbb olvasmánya, Haller János Hármas históriája is fogságban készült. Ami pedig a század második felének legnagyobb hatású s még a XVIII—XIX. században is sokra becsült költőjét, Gyöngyösi Istvánt illeti, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy e rendkívüli tehetség végül is sokak szerint gondolatilag súlytalan műveket alkotott, s alkalmasint sikerének is ez lehetett egyik titka. Buda visszavétele, 1686. (Ism. német mester rézkarca. XVII. sz. vége. 39X53 cm. MNM. Tört. Képes. T. 106.) Budát 1686-ban visszafoglalták a keresztény seregek, s a XVII. század vége lényegében meghozta a felszabadulást, az országrészek egyesítését (Erdély különállása csak formálisan maradt fenn). Magyarország számos vidéke nem a török hódoltság idején, hanem ekkor, a felszabadító hadjáratok pusztításai miatt néptelenedett el. A keresztény Európa egyesült, felszabadító seregei élén álló, győztes császár a háború végeztével sem enyhített a zsarnokság szorításán. A szinte állandó Habsburg-ellenes megmozdulások, a Thököly-féle felkelés, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején nem a magas irodalom műfajai, hanem a félig-meddig szóbeli közköltészet 30