Horváth Iván - Kőszeghy Péter: A reneszánsz és a barokk kora (1550–1750) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1986)

A reneszánsz

Ennek a XVI. század első felében másolt táncdalnak pedig egy kegyes, korabeli kéz buzgalma folytán jórészt megsemmisült a szövege: ... öltöznek be az erdő zöld ...-(i)... -ben he hea hó virág ... zöld erdőben neki... ...hó Az piros hajnal... ... űz ifjak kegyeseket... ... szaggatják(?) he he hea hó virág ... -rt virágzik az harmattól... he he hea hó ...ez világ... ...hehe hea hó virág. Török—magyar érintkezés A török-magyar kulturális kapcsolatok egyik emléke a Palatics-kódex. Ebben maradt fenn ez a magyar nyelvű, de arab betűkkel leírt udvarló vers, amelyet egy itteni török szerzett: Fekete szemű, szemüdükü, Szeretlek én, te's megszeress, Narancs csecsü, keskeny derekú, Szeretlek én, te's megszeress. Arcok dicsíretes légyen, Vagy lyán, vagy menyecske légyen, Kit szeretsz, szeretüd légyen, Szeretlek én, te's megszeress. Éjjel-napval eszembe vagy, Kérlek téged, engem ne hagyj, Óh mely fényes orcájú vagy, Szeretlek én, te's megszeress. Melykor nem lát téged szemem, Elvész ottan mind ürümem, És elhervad mind tetemem, Szeretlek én, te's megszeress. Se élhetem, se halhatom, Se ülhetem, se járhatom, Se ehetem, se ihatom, Szeretlek én, te's megszeress. Kegy elme dtül én jót várok, Mint ebecskéd, után járok, Vagy élek, avagy meghalok, Szeretlek én, te's megszeress. Egy divinyi ezt megírta, Meddig az esz ív el bírta, Az szerelmet hogy forgatta, Szeretlek én, te's megszeress. Dehát tudjuk, a török—magyar érintkezéseknek nem a költészet volt a legfőbb terepe. Jellemzőbb, ahogy Balassi Bálint intézkedett török foglyai dolgában 1577. szept. 29-én: azoknak, az kik Hasszán agáért kezesek, alól az harmadik zápfogokat vonassa ki Kegyelmed, és mindenkinek 75-öt az farán üttessen el Kegyelmed három ujjnyi temérdek pálcával, de az talpokat ne bántsák. 6