Horváth Iván - Kőszeghy Péter: A reneszánsz és a barokk kora (1550–1750) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1986)

A reneszánsz

Szenei Molnár Albert: Szent Biblia. Elöljáró beszéd: Károli Gáspár. Cf Testamentom. Hanovia, 1608. (PIM RMK411.) Bechsek/TKOlaaui UdwrVan, Fotau*.* M re.J M.JC.JV I ^SZEN'1^ BIBLIA.

1 KfJípSzTYFNSBGBEN BE- V®TT REGI DEÁK

1 i/U. BOTHBOLjS^.rl ílf mm föriwftL 1 ,4'jesus-alatt Ntg,v- Szombati Káldi György: Szent Biblia. Bécs, 1626. (PIM RMK 551.) A kor népszerű műfaja, a szentbeszéd, Bornemiszánál - és katolikus ellenfelénél, Telegdi Miklósnál — elsősorban a hitvita fegyvere és az erkölcsi tanítás eszköze volt. Különös erkölcstanító műve az Ördögi kisírtetek, mely meglehetős részletességgel foglalkozik az ördög kedvelt eszközével, a szexualitással. A lélektani szempontból is izgalmas olvasmány elsőrendű (mert a mindennapok életébe bepillantást engedő) történeti forrás, a szerző megszállott egyoldalúsága ellenére. Részletesen tájékoztat például a borivásról: Minden rendbéli ember, fejedelmek, nemessek, parasztok, mikor vendégségben vadnak, ha az két vagy három pohárocska meg haladja őket, ottan meg zajosul, esze mihent változik, oztán minden dolga csak szerencsére úgy forog, mint a szél malom; mint az kis gyermekecskék értelem nélkül, valami eszükbe jött, és valamit egyik említ, imezt, amazt játsszuk, porba pösölősdit, lovagosságot, körvélyeset, futosást, és akár mit e%yik az másiknak mond, ottan az többi is utánna, sem elejít, sem utolját nem gondolván semmi játékoknak lllyenek az öreg emberek is, mihent meg zajosodnak, akár prédikátor, akár ítélő mester, akár bíró, akár fejedelem legyen, ezer bolondságot űznek: ki burái táncot kezd, ki tapogatás táncot, és azba mind fülét, száját, orrát, mellyét, csecséi mind talpig el tapogatja (. . .) Az után sövén táncot, és olly táncot, hogy az láhok közöli által vetik az kezeket (. . .) Az bor italhoz kedig [pedig] ezer álnokságot ta14