A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

20. századi magyar művészet magyar írók hagyatékából

grafika a tiszteletet és nagyrabecsülést kifejező ajánlással erre a mindkettőjük életében és pályafutásában fontos eseménysorra emlékeztet. Moholy-Nagy Juhászról készített és neki ajándékozott remek portréja az ajánlás végén olvasható dátum - 1919. szeptember 21. - révén azt tanúsítja, hogy a költő már az első nyilvános szereplés, a Gergely Sándorral november elején közösen rendezett szegedi műteremkiállítás előtt fölfedezte a fiatal festőt és grafikust. A tárlatról cikket írva Moholy-Nagyot mint a század művészetét megújítani akaró nemzetközi törekvés részesét méltatta, megjövendölve Moholy-Nagy későbbi nemzetközi karrierjét. Az 1920-as évek közepétől a kortárs magyar festők közül Rudnay volt az, akinek munkásságára Juhász az ellenforradalmi rendszer kultúrpolitikáját bírálva mint valós értékre hivatkozott. A magányos tanyát ábrázoló rézkarc Juhászhoz kerülésének közvetlen előzménye a költő Rudnay Gyulának című verse volt, mely a Magyarság 1925. május 17-i számában jelent meg. Rudnay másnap kelt köszönőlevelének tanúsága szerint a festő pár hét múlva makói tartózkodását megszakítva kizárólag azért utazott pár órára Szegedre, hogy személyesen találkozhasson Juhásszal. Ekkor - mint a grafikára írott ajánlás szövegének végén a keltezés jelzi: június 15-én került sor az ajándékozásra, mely csak kezdeti eseménye volt kettejük mind bensőségesebbé váló kapcsolatának. Az élete végéig súlyos anyagi gondokkal küszködő József Attila is rendelkezett néhány műtárggyal. A neki dedikált Kernstok-rajz történetét már többen próbálták kideríteni, sikertelenül. Az ajánlás szövege barátságot, találkozásokat sejtet: „József Attilának egypár versével, hogy belém markolt Kernstok Károly". A szép aktrajzot a költő az 1930-as években kapta ajándékba, talán akkor, amikor a Medvetánc című kötetét a festőművésznek dedikálta. A Lesznai Anna - Gergely Tibor házaspár körtvélyesi kúriájában tett látogatások emlékét őrzi kettejük egyegy olajfestménye. A két erőteljes kép alkotójuk munkásságának föltáratlansága miatt is kuriózum. Lesznai és József Attila 1926ban Hatvany Lajos révén ismerkedett meg Bécsben, ahol a költő néhány hetet Lesznaiéknál töltött a család könyvtárának rendezésével. A képajándékozásra föltehetően az 1930-as években, József Attila valamelyik kötete megjelenése alkalmával került sor. Radnóti Miklós baráti ajándékként kapott műtárgyai közül Beck Judit 1938-as keltezésű hangulatos olasz városképe a kettejük közötti bensőséges ismeretség tárgyi emlékei közül csupán az egyik, ám most kerül először a nyilvánosság elé. A szobrász Beck Ö. Fülöp lányának Radnótiról készített portréi és fényképfelvételei már többször szerepeltek kiállításokon, kiadványokban. Dési Huber István 1938 körül festett Lovak című olajképének a költő és a festő barátságát, valamint a kapcsolat tanulságait, kettejük magatartáseszményét megörökítő nagy gyászvers, az 1944 februárjában írott Nem bírta hát..., továbbá mindaz, ami a megajándékozottal 1944 márciusától történt, ad különleges távlatot. Radnóti a költemény egyik sorába beleszőtte az ajándékul kapott s otthonában őrzött festmény főalakjait, a lovakat is. Kassák Lajosnak folyóiratok szerkesztőjeként, mozgalomszervezőként, művészeti íróként és képzőművészek barátjaként az átlagosnál nagyobb és változatosabb műtárgyegyüttesre sikerült szert tennie. Az 1910-es évek második felében, A Tett és a Ma időszakában hozzá került művek közül kiállításunkon Mattis Teutsch János remek tájképe látható. Az 1918-ban készült olajfestmény a művész ez év decemberében a Ma által rendezett második kiállításának egyik ékessége volt, reprodukciója megjelent a Mában és a Ma egyik levelezőlapján is. Az 1930-as években és az 1940-es évek elején ajándékba kapott müvek alkotói közül Perlrott Csaba Vilmos, Czóbel és Márffy Kassák ekkor írott művészeti cikkeinek, továbbá az 1942-ben megjelent Vallomás tizenöt művészről című interjúkötetének szereplői. Czóbel az ajándékul adott remek női akt-rajzzal az ajánlás szövegének tanúsága szerint az interjúkötetet viszonozta. A műtárgyak egy későbbi csoportja a 60. születésnapra kapott ajándék. így került 1947 márciusában Kassákhoz Gadányi Jenő és a fiatal Bálint Endre köszöntő sorokkal is ellátott egy-egy műve, s föltehetően születésnapi ajándék Márffy női aktot ábrázoló remek akvarellje, melynek színes reprodukciója a Kassák szerkesztette Alkotás 1947. május-júniusi számának képanyagát gazdagította. Az 1960-as évek elején Bálint franciaországi és hollandiai műveinek csoportja került tiszteletet és nagyrabecsülést kifejező újabb ajándékként Kassák gyűjteményébe. Sokak számára bizonyára meglepetés, hogy Buday György amerikai fölkérésre készített Athéni Timon című fametszetsorozata kiállításunkon látható öt remek lapjának története elvezeti az érdeklődőt a népi írók két világháború közötti mozgalmának körébe. A metszeteket A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság írója, Szabó Zoltán vásárolta meg az egykor szintén falukutató Budaytól. Szabó Angliába távozása után az anyag az író idehaza maradt feleségéhez került, majd „hozományként" Sarkadi Imre otthonába. Korniss Dezső a hátlapon dedikált korai és kései festménye két költőbarát, Vas István és Pilinszky János lakását díszítette. Az ajándékozás időpontja - 1941. január, illetve 1965 - alapján egyszer bizonyára kideríthető lesz az az esemény is, melyhez az ajándékozás kapcsolódott. Ottlik Géza képzőművészeti érdeklődéséről és baráti kapcsolatairól jelent további vizsgálatokra ösztönző információt a dedikált Kondor Béla- és a Major Jánosgrafika. Szentkuthy Miklós gazdag gyüjtemenyének bőséges Frank Frigyes-anyagából az 1929-ben festett Hímző Mimi című olajkép három rendkívüli ember évtizedekig tartó barátságának talán legszebb tárgyi emléke. Szemethy Imre A Szent Orpheus Breviáriumához készített rézkarc-sorozatáról - kiállításunkon a 21 lapból egy látható - maga Szentkuthy tájékoztat a Frivolitások és hitvallásokban: „Ezt a metszetsorozatot a Helikon Galériában mutatták be 1976. november 11 - december 5. Nekem óriási élmény volt, ma is büszke vagyok rá." Az ajándékozások közül a legbanálisabb, de egyben a korra kiemelkedően jellemző, ami a Lengyel József hagyatékában fennmaradt két igen kvalitásos képpel, Bernáth Aurél Ablaknál álló leány és Kernstok Károly Fürdőzők című festményével történt. Aczél György, az MSZMP KB kulturális titkára Lengyel József 75. születésnapján fekete autóval az író háza elé hajtatott, kivette a kocsiból a képet, fölvitte, s mint a Párt ajándékát, átadta az ünnepeltnek, részben azért is, hogy sikerüljön elsimítania bizonyos korábbi feszültségeket. A festményeket aukción vásároltatta íróbarátja-elvtársa számára. Kovács Ida - Csaplár Ferenc