A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Bartók Béla Kassák Lajos
KAPCSOLATUK AZ 1920-AS ÉVEKBEN A Tanácsköztársaság bukása után bizonyos értelemben Bartók is emigráns lett. Fél évtizeden át töprengett azon, hol telepedhetne le külföldön, hogy a hazai viszonyok szorításából kikerülhessen. A magyarországi szélsőjobboldali sajtó éppúgy hazaárulónak, „kútmérgezőnek" bélyegezte, mint az előbb börtönbe vetett, majd menekülésre kényszeríttett Kassákot. Ujfalussy József találóan írja: „Emigrált ő ebben az időben, de nem Európa egyik vagy másik városába, hanem egész Európába. Pontosabban a zene jegyében szervezkedő haladó művészek Európájába. [...] Bécsben az Anbruch köre tartotta számon Bartókot, Berlinben a Melos köré csoportosuló muzsikusok." 12 9 Az emigráció Bartók által lehetségesnek vélt színhelyei közé tartozott a Kassák által választott Bécs is, továbbá Berlin, melyet Kassákék és sokan mások a háború utáni művészetben zajló események legfontosabb helyszínének tartottak, s ahol a magyar aktivizmus képzőművészei közül többen hosszabb-rövidebb időre inspiráló környezetre leltek. Kassák a Bécsben újra indított Ma szerkesztőjeként a magyar aktivista mozgalom megőrzendő hagyományának tartotta, ami a Ma otthoni vállalkozásainak keretében Bartók zenéjének megismertetése és elfogadtatása végett történt. A budapesti előzmények után magától értetődőnek tűnt, hogy a Ma 1920. november 20-án rendezett első bécsi „propagandaestélyén" a zenei programban Bartók-művek is elhangoztak. A sajtóközleményekből nem tudható, melyek. 13 0 A zongoraművész-szólista ezúttal Balázs Béla második feleségének lánya, az Erni von Lamadin művésznéven föllépő Schlamadinger Erna volt. Tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében végezte. Kahána Mózes íratlan könyvek könyve című „életregényéből" tudjuk, 1918-ban hangversenyt adott Budapesten. 13 1 Anyja, Schlamadinger Ödönné Hamvassy Anna 1916-ban ismerkedett meg Balázs Bélával. Pár év múlva összeházasodtak; az ifjú zongoraművésznő Bartók szövegkönyvírójának nevelt lánya lett. Hamvassy Anna a Tanácsköztársaság alatt Lukács György munkatársa volt. 13 2 A bukás után Bécsbe menekülve magával vitte lányát, aki hamarosan önállóan intézte saját sorsát. 1921-ben a dortmundi, majd a bécsi konzervatórium tanára lett. Később Svájcban telepedett le. Alakját, zongorajátékát Németh Andor örökítette meg abban a miniatűr portréban, melyet a művésznő 1921. december 5-i szólóestjére írt, fölidézve többek között azt is, ami a két héttel korábbi Ma-esten volt látható és hallható: 13 3 „Erni von Lamadin, ez alatt a művésznév alatt egy nagyon előkelő, szilfidszerű, ibolyaszemű, kedves szőke úrleány zongorázik december 5-én. Kétszer-háromszor hallottam. Legszívesebben újabb szerzők bonyodalmas, aritmetikás variációit és koncertjeit játssza, szinte férfias nyugodtsággal, szinte hideg szeméremmel, mintha attól félne legjobban, hogy csak egy árnyalatra is elváltoztatja a modern lélek ideges és nyugtalan érzelgősségével a zenemű hideg csillogását." Mivel Erni von Lamadin a szólóesten Bartóktól az opus 8/a Két román táncot játszotta, valószínű, hogy a Ma-esten is ezek előadására vállalkozott. Kassák Bécsben nemcsak a Ma rendezvényein kívánta szerepeltetni Bartók műveit, hanem a mozgalom ottani kiadványaiban is. 1921 tavaszán levélben kereste meg Bartókot, hogy kéziratot kérjen tőle az Új művészek könyve című antológiához. Kassák levele máig nem került elő. Tartalmára azonban eléggé pontosan lehet következtetni Bartók válaszlevelének szövegéből: Budapest I., Gyopár u.2. 1921. máj. 24. Igen tisztelt Uram, Nagyon szívesen veszem, ha az illető kiadványban tőlem is közöl valamit, és ebbe készséggel bele is egyezem. Azonban a kizárólagosan döntő szó ebben a kérdésben kiadómé, mégpedig épp úgy a már megjelent, mint a még kiadatlan művekre nézve! Ezért kérem, forduljon sürgősen hozzá: Emil Hertzka, Direktor der Universal-Edition; Wien, Karlsplatz 6. (Universal-Edition). Én neki hasonló értelemben írtam; de azért elviheti hozzá ezt a levelet is (ért egy kicsit magyarul). Szó lehetne vagy a 2. vonósnégyes III. tételéről, vagy egyikéről a 3 zongoraetűdömnek (op.18.) vagy a 3. vagy 4. Ady-dalomról. Ezek mind nála jelentek meg, illetve megjelenő félben vannak. Kéziratban nincs semmi megfelelő (hiszen 2 év óta úgyszólván semmit nem tudtam írni). De jogi szempontból ez mindegy, mert - amint fentebb említettem - kiadatlan műveim felett is kiadóm rendelkezik szerződésem értelmében. Sokszor üdvözli Bartók Béla Kassák, aki egyébként nem fordított különösebb gondot levelezésének és könyvtárának együtt-tartására, Bartók e levelének kéziratát az emigráció és a hazatérés viszontagságai, majd a későbbi megpróbáltatások során is megőrizte. Kettőjük személyes kapcsolatának e becses dokumentuma 1976-ban az író hagyatékával együtt a Kassák Múzeum gyűjteményébe került. 13 4 A 2. vonósnégyes III. tételének közlésére vonatkozó ajánlat a Kassák és a Ma iránti változatlan megbecsülést kifejező, a magyar aktivisták új helyzetéhez illő gesztus volt. Bartók világháború alatti korszakának e fontos müve az 1918. március 3-án történt budapesti bemutató után május 10-én Bécsben a Musikblätter des Anbruch estjén is elhangzott. 13 5 A kiválasztott részlet - melynek különleges értékét rögtön fölismerték az új zene hívei - a „különös magány" szorongató élményét kifejező üzenet volt, mint későbbi elemzői, Tallián Tibor és Kárpáti János írják, 136 „szenvedő egyéni hang", „töredezett, foszlányokban aláhulló, de mégis férfias, könnytelen siralom": alkalmas arra, hogy a zeneszerző és az antológia-szerkesztő sorsközösségét jelezze. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Bartók a Mát már 1917-1918-ban szívesen használta föl, hogy egyegy zenei idézet vagy műrészlet közlésre bocsátásával emléket állítson érzelmeinek. Hogy végül is miért nem jelent meg Bartók-mű az Új művészek könyvében, ma már nem lehet megállapítani. Az azonban mindenképp bizonyosnak látszik: Kassáknak nemigen volt módja arra, hogy a tervezett publikálással kapcsolatban az Universal kiadó feltételeit elfogadva anyagi terheket vállaljon. Jogdíjigény kielégítése ellentétben állt azzal a szerkesztői gyakorlattal, melyet már odahaza is követni volt kénytelen. Bartók és Kassák kapcsolatának eddig ismertetett eseményei és dokumentumai alapján meglepő lehet az az interjú, amely 1926. április 23-án jelent meg a Kassai Naplóban. 13 7 Mihályi Ödön, az interjú készítője szerint Bartók a Mához való viszonyáról a következőket mondotta: „Magamról is azt hiszem, hogy erősen hozzátartozom az Ady generációjához. Kassákéknak az a vélekedése, hogy zenémet lapjuk szolgálatába állították, tévedésen alapul, hiszen művészetemben végeredményben egy rembrandti elgondolás vezet." Az interjú újraközlésekor Demény János úgy 17
