A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Marosán Gyula kollázsai 1960-1996

MAROSÁN GYULA KOLLÁZSAI 1960-1996 Az 1957 óta Kanadában élő Marosán Gyula a modern magyar művészetnek azok közé a mesterei közé tartozik, akik fél évszázaddal ezelőtt, a háború utáni Budapesten az Európai Iskola és az elvont művészek közösségét létrehozva kísérletet tettek a magyar festészet, grafika és szobrászat avantgárd hagyományainak folytatására és a modern európai művészet vérkeringésébe való bekapcsolódásra. Marosán már ekkor élt a kollázs nyújtotta formai és kifejezésbeli lehetőségekkel. A kanadai évtizedek alatt e jellegzetesen avantgárd műfaj szinte minden fontosabb hagyományából merített. 1960 után keletkezett munkái egy részén a hétköznapi tárgyakat és anyagokat, illetve ezek darabjait műveik világába emelő, belőlük új realitást létrehozó s ezzel a klasszikus avantgárd egyik legizgalmasabb hagyományát megteremtő Kurt Schwitters és Tatlin eredményeit kamatoztatta, ugyanakkor hatással volt rá amerikai kortársai közül a szintén különféle tárgyak és anyagok összekapcsolásával műalkotást készítő Rauschenberg is. Egy másik sorozat linómetszet-részletek, színes papírkivágatok és tollrajzok alkotta darabjain Marosán korábbi festményeinek eleganciája, franciás könnyedsége tér vissza. A két évtizeddel későbbi alkotások, az újságpapírra festett, ceruzarajzzal és kollázselemekkel kombinált munkák anyaguk, formaviláguk, minden artisztikumot nélkülöző puritánságuk révén egyszerre utalnak az 1920-as évek konstruktivizmusára és az akkori avantgárd megnyilatkozásainak olykor agitatív közvetlenségére. A rézkarckollázsok Max Ernst munkásságával hozhatók kapcsolatba. A műfaj e klasszikusára emlékeztet, a szürrealizmus törekvéseit, ars poeticáját reprezentálja több kollázsnak a tudatalatti titokzatos világába elvezető kép- és motívumegyüttese is. Néhány más kompozíció a mail-art világszerte elterjedt divatjának köszönheti megszületését. A ragasztott munkáknak egy külön sora képzőművészeti útinapló: észak- és délamerikai, francia-, spanyol-, olasz- és magyarországi városképek több vagy kevesebb kollázselemmel kiegészítve legtöbbször groteszk hangulatú városkép-látomásként jelennek meg. A pár hónapja készült Konstruktív valóság című kompozíció pedig nemcsak egy absztrakt geometrikus munkákból álló sorozat legújabb darabja, hanem tiszteletadás is a kiállítást rendező múzeum névadója előtt. Ennek a műfaj klasszikus hagyományaihoz és legújabb változataihoz fűződő viszonyt, az alkotás során fölhasznált anyagokat és kiegészítő eljárásokat illetően rendkívül változatos, összességében eklektikus műtárgyegyüttesnek vannak gyakran ismétlődő témái, motívumai. Az erotika, mely már egy 1946-ban keletkezett kollázsnak is közvetlenségében, nyíltságában igen föltűnő meghatározója volt, rejtett vagy harsány érzékiséggel a kanadai évtizedek kollázsanyagában szinte állandóan jelen van. Az artisztikus sorozat darabjainak világában éppúgy, mint az újságpapír-munkák le nem festéssel szabadon hagyott illusztrációinak nőalakjaiban, vagy a színes fotók nyújtotta érzékletességgel a kollázsok egy másik sorában. Ironikus, groteszk hangulati töltéssel átszövi az önportrék egy részét is, beemelve az egyik mű világába olyan végletes asszociációs kört, amit Dracula neve fölidéz. A kollázsokat készítő Marosánt az erosznál csak egy valami foglalkoztatja - mondhatjuk úgy is: izgatja - jobban: az absztrakció legősibb formájának számító betűk, írásjelek titkokat rejtő világa. Sejtelmessé változtatja általuk a városképek modern vagy ódon hangulatát éppúgy, mint az emberek és tárgyak hétköznapi világát. Megjelennek a titokzatos grafikai jelekké transzponálódott betűk női testek közelében, sőt női testrészeken is az érzékletesség és elvontság sajátos - és a maga nemében izgalmas - kapcsolatát hozva létre. Több kollázs világának főszereplője Andy Warhol. Újságokból, magazinokból kivágott portréjának fölbukkanása s a portré ábrázolta személlyel kapcsolatban kompozíció létrehozása deklaratív nyíltsággal jelzi, ami kollázsok egész sorából szintén megállapítható: Marosánt is magával ragadta a pop-art Amerikát elárasztó divatja. Marosán annál is inkább fogékony volt mindarra, amit a Torontóba is diadalmasan bevonuló amerikai művész neve fémjelzett, mert fölismerte: az új irányzat a klasszikus európai avantgárd törekvéseit folytatva határozza meg önmagát, és hozza létre produktumait. A humor, a derű iránt fogékony, lélekben örök fiatalnak számító s ugyanakkor az amerikai környezetben beilleszkedési nehézségei miatt évtizedek múlva is némileg feszélyezetten mozgó Marosán természetes megnyilatkozásként készítette pop-artos kompozícióit. Olykor anyagukat, hangulatukat illetően különnemű kollázsokat is egymáshoz kapcsol a rend, az elemek egyensúlyán nyugvó harmónia jelenléte. A szerkezet hangsúlyozása hol az érzékletesség és elvontság izgalmas látvánnyal szolgáló kettősségét, hol a már-már teljes absztrakció létrejöttét eredményezi, érzékeltetve a netalántán kételkedők számára azt az igazságot is, hogy a kollázs - teremtés. A személyiségen és lelki alkaton kívül a szűkebb környezet nyugalma, konszolidáltsága lehet magyarázat arra, miért nincs szinte egyáltalán jelen Marosán 1957 utáni kollázsainak világában a drámai, a tragikus elem. A művek a derű, a látottakkal és átéltekkel betelni nem tudás óráinak számolása közben születnek. A világ - hirdeti két kollázs címe - „titokzatos", vagy épp „fantasztikus és szörnyűséges", ám még ez a „szörnyűséges" is inkább furcsa és bizarr, mintsem félelmetes. így látja az a szem, mely a Titokzatos világból üzenet című kollázs legfontosabb eleme, s melyben egyszerre érzékelhetjük a világra nyitott figyelmet s a lélekben rejlő titkok mélységét. Csaplár Ferenc