A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Molnár Farkas

Bajkay Éva MOLNÁR FARKAS, A FESTŐ ÉS GRAFIKUS Születésének centenáriumán Molnár Farkast sokoldalú alkotóként mutatjuk be, úgy is mint festőt és grafikust, tehát művészetének azt az oldalát, melyet későbbi táblakép-tagadásával és funkcionalista építészeti gyakorlatával fokozatosan ő maga szorított tudatosan háttérbe. Ezért tartottuk számon eddig jószerivel csak építészként.

1 Igaz, valamennyi építész számára a kötelező előtanulmányok része a rajzolás és az akvarellezés. Molnár esetében azonban többről volt szó: ő valójában festőnek készült. Első alkotó évtizedében keletkezett műveit Budapesten és Pécsett élő rokonai, illetve hazai és külföldi magán- és közgyűjtemények őrzik.

2 Az idehaza fellelhető olajképek, rajzok és akvarellek, valamint litográfiák és hidegtűvel készült karcok tanúskodnak autonóm képteremtő tehetségéről. Molnár pécsi értelmiségi család sarjaként,

3 mint elsőszülött fiú választotta magának a kevéssé szokványos festőhivatást. Rokona által festett kis miniatűr portrét ismerünk róla,

4 meleg, lágy akvarell tónusokkal idézi elénk a „gyermekarcú Molnár Farkast", ahogy ifjúkori barátja, Kodolányi János jellemezte.

5 1915-ben a ciszterciek gimnáziumában érettségizett, és elhatározta, hogy a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatja tanulmányait. 1915-ben és 1916ban a mesterség alapjait megpróbálta elsajátítani, de maradi tanárai, Balló Ede és Pécsi-Pilch Dezső mellett az akadémikus, merev, másoltatva regulázó képzés invenciót nélkülöző kötöttségeit tapasztalta meg, és hamar el is hagyta az Akadémiát.

6 A család őrzi Az erdő tükre című korai kis tájképét és néhány csendéletét, melyek még kevéssé egyéniek, de mint első próbálkozások dokumentumértékkel jelzik Molnár Farkas (eredeti keresztnevén Ferenc) korán kibontakozó festői érdeklődését. Iskolán kívül sokkal többet szívhatott magába az akkori Budapesten, ha a fiatalok jó szokása szerint a Szépművészeti Múzeumot és annak könyvtárát s a kiállításokat látogatta. A Nemzeti Szalonban a Fiatalok, az ún. Hetek csoportjának munkáival feltétlen találkozott,

7 már csak a két évvel idősebb pécsi festő, Dobrovics Péter (1895-1942) révén is.

8 Kassák aktivista köréhez csatlakozó Dobrovics akkorra már megjárta Párizst, csodálta Cézanne-t, Tintorettót és Grecót, s festett a Nagybányáról kivált, modernebb szemléletű alkotókkal a Kecskeméti Művésztelepen.

9 Ott, ahol az első világháború zajától elvonulva árkádikus nyugalmat álmodtak képeikre Iványi Grünwald Béla (1867-1940) mellett az újat akaró ifjak, köztük Kmetty János (1889-1975), Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955) és Uitz Béla (1887-1972). Ők hozták létre a Nyolcak nyomdokain az izmusok tanulságának és a klasszikus hagyománynak egy sajátos, emberközelibb elegyítését a világháborús veszélyeztetettség idején. Stílusuk a radikálisan újító Kassák Lajos számára túl konzervatívnak tűnt.

1

0 Valójában egy szelídített modernség és aktualizált tradíció sajátos magyar együttese volt. Jellemzően nem sterilen elkülönítve, másmás müveken jelentkezett náluk a kétféle tendencia (lásd Picasso!), hanem egyénien reagáltak a klasszika visszavágyott örökségére." Ugyancsak kevéssé kutatott az az összefüggés is, hogy a háborús emberféltés feltűnően megnövelte az aktábrázolások számát. A kiállítók többsége közönségigényt kielégítő naturalista képeket festett. Ezek viszonylatában értékelhetők a fiatalok elvontabb, személytelenített, határozott formakoncepciót hordozó művei, melyeken a vallásos vagy mitologikus tematika jórészt csak ürügyül szolgált. Ebbe az irányba hatott Wölfflin (1864-1945) klasszikus művészetről írt alapvető munkája

1

2 és a fiedleri esztétikát közvetítő Adolf Hildebrand (1847-1921) Wilde János magyar fordításában 1911-ben közre adott kis kötete, mely egyértelműen a forma problémájára irányította a figyelmet.

1

3 A centrálisán felépített, mesterkélt, a későbarokk reprezentációtól, sőt a szecesszió önkényes vonalritmusától is megérintett, maníros megoldások mellett túlhaladva az állandót keresték a pillanatnyival szemben, a fogódzót a káosszal szemben. Szilárd stíluskeresésükben megérintette őket a kubizmus és expresszionizmus. Dobrovics korai, szabdalt vonalú, kuboexpresszív aktrajzai után, 1916 körül lehiggadt.

1

4 Ehhez az irányhoz kapcsolódott Molnár, ahogy ezt 1918-as vázlatkönyvében megőrzött tanulmányrajzai - portrék és főleg aktkompozíciók és egy bacchanália-kép terve - tanúsítják.

15 Aktjain meglátszik az akadémiai képzés, bár 1916-ban Molnár már elhagyta a Képzőművészeti Főiskolát, és 1917-ben a Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára iratkozott be, melyen hat szemesztert végzett.

1

6 (Az egyetem rajz-tanszékén 1918/19-ben kisegítőként dolgozott Aba-Novák Vilmos, aki így Molnár pályakezdéséhez éppúgy kapcsolódik, mint végső egyházművészeti tevékenységéhez.) 1916-os csendéletei még nem mutatják a Nyolcak vagy Dobrovics hatását.

1

7 A festés mellett általa mindvégig fontosnak tartott grafika területén közvetlenül érződik, hogy stílusban korábbi, szecessziós hatások is érték. Ez számára elsősorban a könyvművészet felől érkezett, az akkor népszerű Kner és Tevan kiadványok útján. Világosan kimutatható Divéky József (1887-1951) későszecessziós lapjainak ismerete Molnár első, ránk maradt illusztrációin (Bacchanália, Nyilazók). Még a nosztalgikus múltba merítkezés, a misztikus elbeszélések, majd az expresszionista költemények határozták meg irodalmi érdeklődését.

1

8 Barátjának, Csuka Zoltánnak (1901-1984) ifjúkori zsengéjéhez készült illusztrációi 1920-ban még ezt a kissé naiv, népies-szecessziós indulást jelzik.

1

9 Ha hihetünk Csuka Zoltán későbbi visszaemlékezésének, Molnár maga rajzolta kőre ezeket. Fametszetjellegűek a Megfagyott Muzsikus című műegyetemi diákévkönyvben, 1920-ban megjelent, meglehetősen modoros munkái.

2

0 Indulásának másik forrása az aktivizmus volt. A Kassákkör tevékenységét az 1910-es évekből Budapestről ismerte. Amikor Kassákék a Tanácsköztársaság bukása után emigráltak, Molnár Pécsre vonult vissza. Ott 1920-ban fekete tussal készült, erőteljes rajza mutatja az aktivizmus továbbvitelét. Ez nem véletlenül került a pécsi Krónika című kéthetenkénti avantgárd folyóirat címlapjára.

2

1 Molnár a szecesszió és az aktivizmus elegyében sommázva ábrázolta az Ülő fér3