A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák születésnapjai

a szembenállást, avagy inkább kívülállást érzékelteti, fölidézve ugyanakkor Bortnyik Sándor Kassákot és híveit mint prófétát és tanítványait megörökítő jóval korábbi olajfestményét és grafikáit.

1

3 A születésnapkor megelevenedett emlékek világából a kivégzés színhelyévé vált „ismeretlen, távoli város" s egy megalázott, az emberhez méltó élet jogától megfosztott kisfiú képe villan elő legélesebben. A humánum, a harmonikus létezés világaként a szerelem régebbi és jelenkori valósága jelenik meg a költemény befejező részében. A vers az 1937. március 20-án a Zeneakadémia kistermében rendezett jubileumi szerzői est első műsorszámaként hangzott el Kassák előadóművész-tanítványa, Heimer Jenő tolmácsolásában. A Rózsavölgyi és Társa koncertiroda által jegyzett rendezvény programja a zeneszámok sokasága - Szelényi István, Kadosa Pál, Kelen Hugó Kassák verseire komponált műveinek megszólaltatása - révén olyan író bemutatkozását ígérte, akinek szerteágazó kapcsolatokat sikerült kiépítenie a kortárs magyar zenével. Ezt a képet még érdekesebbé tette, hogy Kassák nevelt lánya, Nagy Etel személyében táncművész előadója is volt az estnek, mégpedig olyan produkcióval, mely a korabeli magyar táncművészet megújítását ígérte.

1

4 A műsorlapon szereplő verscímek hangulatát ízlelgetve sokak számára úgy tűnhetett, hogy e születésnapi esten magánügyekről és magánérzelmekről fog szólni vers és zene, s legfeljebb az ünnepi beszéd mondására fölkért Schöpflin Aladár, Németh Andor és Murányi Kovács Endre szól majd elsősorban a múltra vonatkozóan, ám még itt is csak néhány utalás erejéig a társadalomban élő Kassák megnyilatkozásairól, elkötelezettségeiről. A meghittnek, bukolikusnak ígérkező hangulatot már az Ötven év két tragikus hangulatú képe megtörte. Az 1934. évi bécsi munkásfelkelés halottait elsirató A gyász órájában, majd az 1930-ban írt Mandulafa előadásával egész mű révén szólalt meg a vereség, kiszolgáltatottság, fenyegetettség közös élménye s a barbárság erőivel szemben érzett gyűlölet. Akiknek hivatalból kellett figyelniük a nyilvános rendezvényeket s különösen egy büntetett előéletű író szerzői estjét, észrevették e politikai tendenciát. Mikor Kassák és munkatársai április 17-én a Vasmunkások Otthonának dísztermében változatlan műsorral szándékoztak megismételni a zeneakadémiai szerzői estet, a rendőrség - föltehetően a más jellegű közönségre való tekintettel is - A gyász órájában és a Mandulafa előadását betiltotta.

1

5 A zeneakadémiai rendezvény mindazonáltal megmaradt a jubileumi szerzői est hangulati keretei között; a műsor végén színpadra lépő Kassákot babérkoszorúval köszöntötték. Az ünneplés a szerzői est után az Andrássy úti Lidó kávéházban rendezett baráti összejövetellel folytatódott.

1

6 AVasasok Otthonában már maga a betiltás, illetve ennek bejelentése politikai hangulatot teremtett a megszólaltatásra engedélyezett művek köré is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében köszöntőt mondó országos főtitkár, Büchler József, továbbá „a szocialista kultúra és Kassák Lajos művészetének összefüggéseiről" előadást tartó Mónus Illés, a Népszava és a Szocializmus szerkesztője nyilván az ünnepelt pályájának, életművének a munkásmozgalom politikai és kulturális céljai szempontjából fontos részeiről, értékeiről, tanulságairól szóltak, e megközelítés révén adva távlatot az esten elhangzó verseknek, zeneszámoknak, Nagy Etel táncának. Hogy egy harmadik nyilvános rendezvény, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Újpesti Szervezetének helyiségében március 26-án Irodalom és munkásság címmel tartott előadás során mi történt, s Kassák ez alkalommal mit tartott fontosnak születésnapja kapcsán elmondani, nem tudjuk. E rendezvénynek ugyanis a plakát az egyetlen emléke.

1

7 A zeneakadémiai estet plakát híján Kassákról készített régebbi fényképfelvételek szöveggel kiegészített eredeti példányainak kihelyezésével hirdették. Föltehetően a zeneakadémiai jubileumi rendezvény reklámozására készítette Kassák Szélpál Árpád két régebbi fotójából az Önarckép Mutterkával című kollázst, mely a néhány hónap múlva kötetben megjelent levélsorozat, az Anyám címére képzőművészeti párjának tekinthető, akár e kiadvány borítójára is kerülhetett volna.

1

8 Már március 7-étől egymás után jelentek meg a napilapokban és folyóiratokban az ötvenéves Kassákot méltató vagy épp megszólaltató írások, a szerzői esteket beha5 Az 1937. március 26-i előadás plakátja