A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Szittya Emil

40. 21. 12. 36., 5. 1886. augusztus 18-án született Budapesten. Eredeti neve Schenk Adolf. 1900 Elszakad otthonról, csavargó lesz. 1905 Érdeklődni kezd az irodalom, a képzőművészet és a szocialista eszmék iránt. Verseket ír, megismerkedik Adyval. 1906-1907 Párizsban jár. Találkozik Picassóval, Chagall-lal, Henri Rousseau-val, Apollinaire-rel és Leninnel. Eljut az asconai Monta Verita művészkörbe. 1908 Lipcsében megismerkedik Blaise Cendrars-ral, akkori nevén Frédéric Sauserrel. 1909 Budapesten Wojticzky Gyulával könyvecskét jelentet meg Az újak irodalma cimmel. Júliusban Stuttgartban megismerkedik Kassákkal. Együtt gyalogolnak Németországon és Belgiumon keresztül Párizsig. Útközben a Krisztus képek Európában címmel tervezett monográfiájához gyűjt anyagot. Vándorlásuk történetét Kassák másfél évtized múlva A ló meghal, a madarak kirepülnek cimű eposzában és az Egy ember élete Csavargások című kötetében örökítette meg. 1911 Hans Richterrel német-francia folyóiratot indít Les Hommes nouveaux - Neue Menschen címmel. Berlinben megjelenik Ecce homo ulkt című regénye. 1912 Párizsban Cendrars-ral szerkeszti a Les Hommes nouveau-t. A folyóirat könyvsorozatában kiadja Cendrars Húsvét New Yorkban cimű versét, a következő évben pedig A transzszibériai expresszt. 1914 A világháború kitörése Brüsszelben éri. 1915 Zürichben Hugo Kersten társaságában Der Mistral címmel folyóiratot indít. Az első szám címoldalán megjelenik Kassák Csata című költeménye német fordításban. A három számot megért folyóirat további munkatársai: Apollinaire, Marinetti, Walter Serner, Johannes R. Becher. Budapesten segítséget nyújt Kassáknak az Eposz Wagner maszkjában kiadásához és A Tett megindításához. Háborúellenes cikkeket kezd publikálni az Új Nemzedékben. Próza-kötete jelenik meg Die Haschischfilms des Zöllner Henri Rousseau und Tatyana Joukof mischt die Karten címmel. 1916 Zürichben részt vesz Tristan Tzarával és Hans Richterrel a dadaista Voltaire kabaré munkájában. 1918 Budapesten kémkedési botrányba keveredik. 1919 Horizont-Flugschriften cimmel Bécsben és Berlinben Kari Lohs-zal és Hans Richterrel folyóiratot alapít. 1919-től képzőművészeti témájú esszéket, visszaemlékezéseket, kultúrtörténeti műveket ír: Wilheim Dressler. Berlin 1919., Das Spiel eines Erotomanen. Berlin 1920., Spaziergang mit manchmal Unnützen. Wien 1920., Die Gebete über Tragik Gottes. Berlin 1922. Klaps, oder wie sich Ahasver als Saint Germain entpuppt. BerlinPotsdam 1924., Das Kuriositäten-Kabinett. Konstanz 1924., Henri Rousseau. Hamburg 1924., Malerschicksale. Hamburg 1925., Selbstmörder. Leipzig 1925., Ernesto di Fiori. Mailand 1927., Ausgedachte Dichterschicksale. Paris 1928., Neue Tendenzen in der Schweizer Malerei. Paris 1929., Die französische Landschaft. Paris 1929., Le paysage Français. Paris 1930., Leo von König. Paris 1931., Garbe. Paris 1932., Artur Bryks. Paris 1932., L'art allemand en France. Paris 1933., Hoetger. Paris 1933. 1924-25 Szerkeszti a Kiepenheuer Verlag vállalkozásában megjelenő Der Kulturspiegel című folyóiratot (Berlin-Potsdam). 1927 Párizsban telepedik le. 1933-35 Die Zone címmel német nyelvű antifasiszta folyóiratot jelentet meg a francia fővárosban. 1940-44 A megszállás idején Limoges-ban él. 1953 Napvilágot lát Soutine-ről írott esszéje. 1962 Kiállítása nyílik a párizsi Pierre Birtschansky galériában. 1963 Kiadják a 82 rêves pendant la guerre 1939-1945 című kötetét, melyben 82 álmot ír le a háború és a megszállás idejéből. Kiállítás a zürichi Colette Ryter galériában. 1964. november 26-án Párizsban hal meg. A Francia Kommunista Párt saját halottjának tekinti. 1984 Irodalmi hagyatékát felesége a marbachi Schiller Archívumnak ajándékozza. 1985 Kiállítás a bécsi Löcker galériában. 1986 Megjelenik a Der Mann der immer dabei war című regénye. 1989 Kiállítás a Kassák Emlékmúzeumban. Am 18. August 1886 wurde Emil Szittya in Budapest geboren. 1900 Sz. verläßt das Familienhaus, wird Vagabund. 1905 Interesse für die Literatur, bildende Kunst und die sozialistische Idee. Erste Gedichte. 1906-1907 Auffenthalt in Paris. Begegnungen mit Picasso, Chagall, Henri Rousseau, Apollinaire und Lenin. Mitglied des Künstlerkreises „Monta Verita" in Ascona. 1908 Auffenthalt in Leipzig, Bekanntschaft mit Biaise Cendrars. 1909 In Budapest gibt Sz. ein Essay unter dem Titel „Die Literatur der Neuen" heraus. In Stuttgart Bekanntschaft mit Lajos Kassák. Sie wandern durch Deutschland und Belgien bis Paris. Unterwegs sammelt Sz. Material zu seiner geplanten Monographie „Christus-Darstellungen in Europa". Über ihre Wanderung berichtet Kassák in dem Epos „Das Pferd stirbt und die Vögel fliegen hinaus" (1921) und in der Autobiographie „Ein Menschenleben" (1927). 1911 Sz. gibt mit Hans Richter die Zeitschrift „Les Hommes nouveaux Neue Menschen" heraus. In Berlin erscheint sein Roman „Ecce homo ulkt". 1912 In Paris arbeitet Sz. als Redakteur mit Cendrars zusammen. Sie geben in der Bücherreihe der Zeitschrift Cendrars Gedichte „Ostern in New York" und „Der Transsibirische Express" heraus. 1914 Am Anfang des Weltkriegs Auffenthalt in Brüssel. 1915 In Zürich lebt Sz. im Kreis der Dadaisten und Expressionisten. Begegnung wieder mit Lenin. Sz. gibt mit Hugo Kersten die Zeitschrift „Der Mistral" heraus, mit den Veröffentlichungen von Kassák, Marinetti, Walter Serner, Johannes R. Becher u.a. In Budapest hilft Sz. Kassák den expressionistischen Gedichtband „Epos in der Maske von Wagner" herauszugeben und die antimiliterische, avantgardistische Zeitschrift „A Tett" Die Tat zu begründen. Sz. veröffentlicht in den ungarischen Zeitungen Artikel gegen den Krieg. In Budapest erscheint „Die Haschischfilms des Zöllner Henri Rousseau und Tatjana Joukof mischt die Karten". 1916 In Zürich Teilnahme an der Tätigkeit des „Kabaretts Voltaire". 1918 In Budapest wird Sz. einer Spionagetätigkeit angeklagt. 1919 Herausgabe der „Horizont-Flugschriften" mit Karl Löhs und Hans Richter in Wien und Berlin. 1919 und in den folgenden Jahren Essays über zeitgenössische Maler, Kurzgeschichte, Erinnerungen, kulturhistorische Werke: Wilhelm Dressler. Berlin 1919., Das Spiel eines Erotomanen. Berlin 1920., Spaziergang mit manchmal Unnützen. Wien 1920., Die Gebete über Tragik Gottes. Berlin 1922., Klaps, oder wie sich Ahasver als Saint Germain entpuppt. Berlin-Potsdam 1924., Das Kuriositäten-Kabinett. Konstanz 1924., Henri Rousseau. Hamburg 1924., Malerschicksale. Hamburg 1925., Selbstmörder. Leipzig 1925., Ernesto di Fiori. Mailand 1927., Ausgedachte Dichterschicksale, Paris 1928., Neue Tendenzen in der Schweizer Malerei. Paris 1929., Die französische Landschaft. Paris, 1929., Le paysage Français. Paris 1930., Leo von König. Paris 1931., Garbe. Paris 1932., Artur Bryks. Paris 1932., L'art allemand en France. Paris 1933., Hoetger. Paris 1933. 1924-25 Sz. gibt die Zeitschrift des Kiepenheuer Verlags „Der Kulturspiegel" in Berlin-Potsdam heraus. Mitarbeiter der Zeitschrift „Der Querschnitt". 1927 Sz. schlägt den Wohnsitz in Paris auf. 1933-35 In der französischen Hauptstadt gibt Sz. die antifaschistische Zeitschrift „Die Zone" heraus. 1940-44 Auffenthalt in Limoges. 1947 In Paris erscheint sein Buch über Picasso. 1953 Essay über Soutine und seine Zeitgenossen. 1962 Ausstellung mit Guyard und Tirajé in der Galerie Pierre Birtschansky in Paris. 1963 In seinem Buch „82 rêves pendant la guerre 1939-1945" beschreibt Sz. 82 Träume aus der Zeit des Krieges und der Besetzung. Ausstellung in Zürich, in der Galerie Ryter. Am 26. November 1964 stirbt Sz. in Paris. Die Französische Kommunistische Partei würdigt sein Lebenswerk. 1979 Die Reprint-Ausgabe Des Kuriositäten-Kabinetts. 1984 Seine Handschriften schenkt Frau Erika Szittya dem Schiller Archiv in Marbach. 1985 Ausstellung in der Galerie Löcker in Wien. 1986 Herausgabe des Romans „Der Mann der immer dabei war". 1989 Ausstellung in dem Kassák Museum in Budapest.