A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Molnár Farkas

31 Perlrott Csaba Vilmos: Szent Sebestyén, 1921. litográfia, 420 x 340 mm, magántulajdon, Bp. Repr.: A magyar grafika külföldön. Németország 1919-1933. Kat. Békéscsaba, 1989. 4.old. Kat. No. 96 32 Schadl János: Szent Sebestyén, 1918.; tus, papír, 660 x 470 mm, Magyar Nemzeti Galéria (=MNG), Itsz.: F. 77.112 33 A Tett, 1915. nov. 15. 34 Uitz Béla: Siratás, 1916, cím: Uitz Béla Bp. hidegtű, 182 x 224 mm, MNG Itsz.: G 58.22 In: Bajkay Éva: Uitz Béla Bp. 1987. 3. repr., oeuvre kat. 145. 35 Kmetty János: Mennybemenetel, 1913, olaj, karton 41 x 35 cm MNG 36 Molnár Farkas: A kubizmusról. Krónika, 1920. dec. 4. 14-15. Újraközlés: A Krónika repertóriuma, 49-50. 37 Molnár Farkas: Firenzei levél. 1921. április. Krónika, 1921. áp­rilis, 173-175. 38 Emilio Bertonati és Marie Luise Betlheim gyűjteményében vol­tak korábban. 39 Lásd 36. jegyzet 40 Lásd 28. jegyzet 41 Lásd Jelenkor 1997. 9. sz. színes mellékletét és Hárs Éva-Romváry Ferenc: Modern Magyar Képtár, Pécs-Bp. 1981. 140-141. 42 Molnár Farkas: Művészeti kultúráról. Krónika, 1920. október 15. 43 Lásd 37. jegyzet és Johan Hugó válaszlevele Németh Antal­nak, 1924 szeptember, MTA MtKI Adattár 1-10/533 44 Molnár Farkas levele Genthon Istvánnak 1925. január 21. MNG Adattár 5334/1954. Molnár a KÚT tagja volt, részt vett az alábbi kiállításain a Nemzeti Szalonban: 1925. Kat. 113. Firen­zei híd, 114. Fiúfej, - 1927. Kat. 133. Reklámváros, 134. Villa­terv, 135. Kis családi lakóház, 1929. építész rajzok - 1930. Vil­laterv. Publikált is a KÚT folyóiratában: „Szimmetria, aszimmet­ria" 1927. 3. 15-16. 45 Blitz Galéria 1996. májusi árverési kat. P.Szabó Ernő: Műtár­gyak kalapács és ÁFA törvény között. Új Művészet, 1996. 9. 46. (színes repr.) 46 Bajkay-Rosch, Éva: Hungarians at the Bauhaus. ICSAC Cahi­er Brüsszel, 1987. 6/7. 97-118. 47 Bajkay Éva: Ember és kocka. (A korai Bauhaus magyar rajzai­ról) Művészet, 1988. 7-8. 36.; Freiheit und Internationalismus. Die Berliner Alternative für die ungarische Avantgarde. In: Künstlerischer Austausch. XXVIII Internationaler Kongress für Kunstgeschichte, Berlin 1992. Akademie Verlag, Berlin 1993. 543. 48 Andor Weininger. Vom Bauhaus zur konzeptuellen Kunst. Kat. Kunstverein für die Rheinland und Westfallen Düsseldorf, 1990. 26. 49 ebenda, Mezei, 1987. 8-9. 50 Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. (Szerk.: Mezei Ottó). 1975.; Wulf Herzogenrath: Die fünf Phasen des Bauhauses. Die expressive, individualistische Handwerkphase (1919-1922). Bauhaus-Utopien. Kat. Kölnischer Kunstverein 1988. 19-20. 51 Stadtarchiv, Weimar 142/325 52 Magántulajdon, Zágráb 53 Stefan Kraus: Wie auf einem vulkanischen Gelände. Bauhaus­Utopien. Kat. 1988. 209-225.; Forgács Éva: Bauhaus. Pécs, 1991.83-90. 54 Van Doesburg in Weimar 1922. Weininger spricht über das Bauhaus. In: Andor Weininger. Vom Bauhaus zur konzeptuel­len Kunst. Kat. Kunstverein für die Rheinland und Westfallen Düsseldorfs 990. 29-33. A szerda esti összejövetelek, az ún.„Styl-kursus" (1922. március-június) résztvevőinek jelenléti ívén Weininger és Herzger után a harmadik helyen szerepel Molnár Wolfgang. - Niederländisches Amt für Bildende Kunst, van Moorsei Stiftung, Hága, Itsz.: 1217. repr. i.m. 31. 55 Passuth Krisztina: Ungarische Künstler und die „Konstruktivis­tische Internationale". In: K.l. Konstruktivistische Internationale Schöpferische Arbeitsgemeinschaft 1922-1927. Utopie für ei­ne europäische Kultur. Kat. Kunstsammlungen Nordrhein­Westfalen Düsseldorf, 1922. 235-241. 56 Doesburg-Richter-Liszickij-Maes-Burchartz: A Nemzetközi Konstruktivista Alkotóközösség manifesztuma. De Stijl 1922. 8. 113-115. Magyarul: A konstruktivizmus. Szerk.: Bajkay Éva. Bp. 1979. 295-296. 57 Kassák Lajos: A berlini orosz kiállításhoz. Ma, 1922. 2-3.; Sza­bó Júlia: Az 1922-es berlini szovjet-orosz kiállítás és a magyar avantgarde. Ars Hungarica 1973. I. 167.; Mansbach, Steven: Artistic Exchange. Akte des XXVIII. Internationalen Kongres­ses für Kunstgeschichte Berlin, 1992. 58 Huszár Vilmos: Das Staatliche Bauhaus in Weimar. De Stijl, 1922. IX. 5. 135-137. 59 KURI-manifesztum megjelent az Út 1923 április 15. számában. Újra közlés és elemzés: Mezei Ottó : Az 1923-as Bauhaus-for­dulatról. Ipari Művészet 1975. 6., Uő.: Adalékok az 1923-as Ba­uhaus-fordulathoz. Építés- és Építészettudomány, 1977. 4. 450-453.; A konstruktivizmus. Szerk..: Bajkay Éva. Bp. 1979. 297-299.; Mezei Ottó: A Bauhaus magyar vonatkozásai: előz­mények, együttműködés és kisugárzás. Népművelési Intézet és Művelődéskutató Intézet Budapest, 1981. 21.; Kurt Schmidt: Die KURI-s am Bauhaus. Kat. Gera 1990, Éva Bajkay: Die KU­Rl-Gruppe. Wechselwirkungen. Kat. Marburg 1986. 260-268., Monika Wucher: Weltkuri! - Der Beitrag einer Künstlergruppe zum gewandelten Konzept des Weimarer Bauhauses. K.l. i.m 178-181. 60 Molnáron kívül Breuer Marcell, Bortnyik Sándor és Weininger Andor írta alá a művészet különböző ágainak egységesítését proklamáló nyilatkozatot Weimarban. Magyar írás, 1924. nov. 9. 84-85. 61 A Magyar írás 1923. júniusi számában „Az új német művészet­ről" készült összeállításban Molnár Farkas Az építőeszme cím­mel ismét leszögezte a fordulatot, mondván „a németek az expresszionizmusig jutottak és az érzelmesség ellenőrizhetet­len khaoszában vergődnek. Az összművészet az architektúra." 62 Az iroda szervezetileg nem tartozott a Bauhaushoz. Külső megrendelésekre dolgozó magánvállalkozása miatt bírálták is Gropiust követelve, hogy a főiskola célkitűzései szerint szolgá­ló építészeti műhelyt szervezze meg. Nicolaus Pevsner: Archi­tektur und das Bauhaus. In: Bauhaus. Kat. Stuttgart 1974.133­134. - Gropius a technikai vezető feladatára 1922 áprilisában Emil Lángét kérte fel, aki a tervezés és kivitelezés szétválasz­tását elutasította. Lásd Forgács,1991. 97-101.; Maradtak tehát csak ideáltervek és makettek készítésénél a főiskolán. A Bau­haus lakótelep elképzeléseinek távlati rajzait nem véletlenül a festő-grafikus Molnárra bízták. In: Staatlisches Bauhaus Wei­mar 1919-1923. 168. 63 Forbát Alfréd levele Walter Gropiusnak. Weimar, 1922. febr. 19. 64 Staatliches Bauhaus Weimar 1919-1923. Kat. Weimar - Mün­chen 1923.; Molnár Farkas munkái 1923-1933. (Moholy-Nagy László bevezetőjével). Bp. 1933. 65 Stadtarchiv, Weimar Bauhaus 002222 66 A magyar grafika külföldön. Németország 1919-1933. Kat. Bé­késcsaba, 1989. 5-6. - Bajkay Éva: Tendenciák és törekvések a németországi magyar grafikában. 67 A gépeket és a sokszorosító technikákban rendkívül jártas mester-nyomdászt, Carl Zaubitzert az előző főiskolától vette át Gropius, kezdetben meghagyva a „Formmeister" funkcióban a konzervatív Walter Klemmet. - Klaus Weber: Die graphische Druckerei. In: Experiment Bauhaus. Kat. Bauhaus-Archiv Ber­lin, 1988. 146-155. 68 Klaus Weber: „Kleine Welten" Druckgraphik am Weimarer Bau­haus. In: Bauhaus-Künstler. Malerei und Graphik aus den Bes­tänden der Kunstsammlungen zu Weimar und der Deutschen Bank. Weimar, 1993. 11-17. 69 A grafikázás pénzszerzési lehetőségül szolgált továbbra is, s ez kiváltotta a többi műhely irigységét. Pl. Mondrian is megbi­13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom