A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Molnár Farkas
a Bimbó út 75. sz. alatti társasvilla (tervezőtárs: Ligeti Pál), a Hevesy Ivánnak és Kálmán Katának tervezett Cserje utca 2/A alatti ház, a „Három fivér háza" (Cserje utca 2/B), a Gróf József számára tervezett Kavics utca 8/ F alatti ház. Részt vesz a magyar CIAM-csoport Kolház-tervének megalkotásában. A tervet az Őszi Háztartási és Lakberendezési Vásár keretében rendezett kiállításon mutatják be. A hivatalos elképzelésekkel vitatkozva elkészíti a rákosi kertváros tervét. 1932* Fölépül a Cserje utca 10. sz. alatt az „Orvos villája", a Vérhalom utca 24-ben a „Könyvbarát háza" (tervezőtárs: Popper Ferenc), a Dálnoki Kováts Jenő számára tervezett Lejtő út 2/A alatti, a Balla Szigfridnek tervezett Hankóczy Jenő (korabeli nevén: Darányi Ignác) utca 3/A alatti villa, valamint a Toldy Ferenc utca 1/B számú társasház és az érdligeti „növekvő ház" (más nevén: „a nap ház"). Az új építésért címmel Fischer Józseffel együtt megszervezi a CIAM magyar csoportjának második kiállítását a Tamás Galériában. Az Árumintavásáron családiház-terveivel szerepel. Vezető szerepet játszik a CIAM magyar csoportja által Ház, város, társadalom címmel rendezett kiállítás előkészítésében és megvalósításában. A bemutató anyagának egy részét a rendőrség elkobozza, Molnár Farkas és hat társa ellen izgatás bűntette miatt bírósági eljárás indul. Az ítélet: egy-egy hónapi fogház. Molnárt kizárják a Mérnöki Kamarából. 1933* Elkészül a Lötz Károly utca 4/B alatti társasvilla, benne saját családja számára tervezett lakással és teljes berendezéssel, a Szeged Berzsenyi utca 4. sz. alá Schwarz Manó számára tervezett lakóház. Berendezi Vázsonyi Endre Budapest belvárosi lakását. Pécsett kiállításon mutatja be villáinak és társasházainak terveit és fotóit. MoholyNagy László előszavával külön kiadványban jelenteti meg eddigi építészi munkásságának válogatott darabjait. A milánói triennálén első díjat nyer a Lejtő úti villával. Részt vesz a Köztársaság téri bérházcsoport megtervezésében és az OTI székházára kiírt tervpályázaton. 1934* A Németországot elhagyni kényszerülő Gropius februárban, Amerikába történő kivándorlása előtt néhány napot Budapesten tölt, s a Lötz Károly utcai villában meglátogatja Molnár Farkast. Fölépül a Harangvirág utca 11. sz. alatt a Tyroler József számára tervezett családi ház és a Felsőgödre tervezett hétvégi ház, az utóbbi beépített bútorokkal. 1935 • A Budapesti Nemzetközi Vásárra ő tervezi a Vállalkozók Lapja és a Tér és Forma közös pavilonját, a Szép Otthon című kiállításra az Országos Iparművészeti Társulat irodáját. Tervei szerint épül föl a budapesti Elektromos Művek Csáky utcai irodaháza. Fischer Józseffel együtt villát tervez a Csévi köz 7/A alá. A Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának kiállításán a mecseki üdülőszálló tervét mutatja be. 1936 • Visszafogadják a Mérnöki Kamarába. Júniusban szerepel a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának kiállításán. Svájcba utazik. Zürichben találkozik Breuer Marcellal. Megvalósult munkái: az OTI pestújhelyi munkáskórházának személyzeti épülete (társtervező: Fischer József), a Pasaréti út 7. sz. alatti társasház. Az utóbbi előcsarnokának falára konstruktivista faliképet készít. 1937* Januárban megszervezi a CIAM kelet-európai csoportját. A párizsi kongresszusra Borbíró Virgil, Földes Róbert, Halmos Béla, Ligeti Pál, Lossonczy Tamás, Major Máté és Pajor Zoltán közreműködésével javaslatokat készít Magyarország mezőgazdasági területeinek újjászervezésére. A részletesebb program kidolgozására intézet fölállítását indítványozza. Elkészíti a dévaványai mintaház tervét. Részt vesz Budapest városközpontjának kialakítására, valamint az OTI által a Madách téri bérházra kiírt tervpályázaton. Újabb villái készülnek el: Trombitás út 32. (Bajai Ernőnek), Mese utca 8. (Kovács Andornak). Megbízást kap a Budapesten építendő Magyar Szentföld-templom megtervezésére. 1938* A Mérnöki Kamara az 1932. évi kiállítás miatt újból megindított bírósági eljárásra hivatkozva ismét kizárja tagjai sorából. Részt vesz a CIAM kelet-európai csoportjának utolsó, athéni kongresszusán; hazatérése után feloszlatja az amúgy is széthullóban lévő magyar csoportot. A kivándorlás gondolatával foglalkozik, levélben fordul az Egyesült Államokba emigrált Gropiushoz. Gropius a Mérnöki Kamarához írott levelében tiltakozik Molnár kizárása ellen, egykori tanítványának és munkatársának azonban a Magyarországon maradást tanácsolja. Molnár közben elkészíti a Magyar Szentföld-templom első tervvázlatát és makettjét. Az eredeti helyszínek tanulmányozása végett Palesztinába utazik. 1939 • Januárban a Mérnöki Kamara az 1932. évi CIAM kiállítás ügyében hozott korábbi ítélet elévülésére való tekintettel visszaveszi tagjai sorába. Molnár tagságot vállal a „nemzeti radikalizmus" álláspontját képviselő Országépítés szerkesztőbizottságában. A folyóirat munkaközösségével kidolgozza egy kísérleti szövetkezeti falu tervét. Fölépül a Vércse utca 4/A-B alá tervezett ikerháza és a Székács utca 17. sz. alatti társasház. 1940* Részt vesz az OTI egyemeletes zárt sorú házaira kiírt tervpályázaton. Fölépül a Pentelei Molnár utca 3. sz. alá tervezett lakóház. 1941 »Tervet készít az OTI központi rendelőintézetének épületére kiírt pályázatra. 1942»Részt vesz az OTI Tisza Kálmán téren építendő központi rendelőintézetének épületére, a debreceni és veszprémi OTI-székházra, az OTI albertfalvai kislakásos házaira és földszintes sorházára, valamint a mátravidéki erőmű üzemépületére kiírt tervpályázaton. A Központi Egyházművészeti Hivatal jóváhagyja a Magyar Szentföld-templom végleges tervét, megkezdődik az építkezés. Fölépül a Tárcái utca 2. sz. alá tervezett társasház. 1943» Részt vesz az OTI Hajdúszoboszlón építendő gyógy kórházának tervpályázatán. 1944» Szerepel az OTI Uzsoki utcai kórházának épületére meghirdetett tervpályázaton. Megkezdődik az Istenhegyi út 9/A alá tervezett társasházának építése. Elkészül a Magyar Szentföld-templom kápolnáinak egy része. 1945 • Január 6-án Lötz Károly utcai lakásán bombatámadás következtében súlyosan megsebesül. A Széher úti kórházba szállítják. Január 11-én belehal sérüléseibe. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: CSAPLÁR FERENC Források: ifj. Janáky István: Molnár Farkas (1897-1945). Magyar Építőművészet, 1967. 5. 58-59.; Bodri Ferenc: Molnár Farkas és a 100%. Magyar Építőművészet, 1968. 6. 55.; Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938). Bp. 1972.; Mezei Ottó: Molnár Farkas Bp. 1987.; Bajkay Éva: Expresszívek a pécsi művészkörből. Jelenkor, 1997. 9. 835-847. 2