A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Kassákné Simon Jolán
MA folyóirat első Művészmatinéja 1917 december 9-én délelőtt 11 órakor a Zeneakadémiában Műsor: II. GELLÉRT LAJOS: a * Modern Színpad« t. Kassák Lajos verseiből: Eposz Wagner maszkjában VI rész Bányászok a hajnalban Karmester KASSÁK LAJOS: Bevezető KOM JÁT ALADÁR: Hideg Táj vihar előtt Kiáltás Siratás Előszó ÜRMÖSSY ANIKÓ, a »Modern Színpad« t. Újvári Erzsi prózáiból 7. sz. MÁCZA JÁNOS: Színpad, mint agitatív erő K. SIMON JOLÁN, színésznő György Mátyás verseiből: Legény Gajdol A 46. B. V. V. balladája LENGYEL JÓZSEE: Vert ember, ha énekel Parasztok atmoszférában Vers cim nélkül HEVES! PIROSKA zongoraművésznő: 1. Bartók Béla Vázlatokból IV. sz. 2. Bartók Béla : Burleszk Hl. szHEVESI PIROSKA, zongoraművésznő : 1. Arnold Schönberg: zongoradarab 11. sz 2. Eerrucio Busoni: Indianisches Tagebuch Nr. 1—Nr. 2 Szünet A Ah A folyóirat ír 5 ó 11 Î C ^ Bohacsek Ede, i™lf» második rVI Cl 11 H OOd szobraiból dec. Visegrádi-utca 15. félemelet. Nyitva Orbán Dezső festményeiből és Pátzai Pál 16-án nyílik meg a MA termeiben: V. ker., naponta 10—3 között. talommal szólaltak meg, mint amennyi ugyanezeknek a műveknek az elolvasása révén föltárulhatott. Kezdettől fogva a furcsa hangulatú, nehezen megközelíthető szövegekhez vonzódott. A Ma 1917. december 9-én a Zeneakadémián rendezett irodalmi, zenei matinéján György Mátyás Legény gajdol és A 46. B.V.V. című költeményét mondta el. 1 9 Egy év múlva, a Ma 1918. december 29-i szegedi matinéján Barta Sándor Primitív szentháromság és Kahána Mózes A homorú ember című versének tolmácsolására vállalkozott. 2 0 Az általa előadott művek köre a Tanácsköztársaság idején Barta Sándor és Kahána Mózes újabb verseivel és Szélpál Árpád költeményeivel bővült. Ezek megszólaltatására a Ma 1919. március 30-i újpesti propaganda-matinéján került sor. 21 Ugyanezen a rendezvényen Simon Jolán színészi feladatot is kapott: Péri Lászlóval és Pály Beával előadták Mácza János Individuum című egyfelvonásosát a szerző rendezésében. Föltehetően ugyanezekkel a műsorszámokkal szerepelt a Ma április 8-tól a Medgyaszay Színházban rendezett „propaganda-estéin". A Tanácsköztársaság kikiáltásával bekövetkezett politikai fordulatnak is szerepe lehetett abban, hogy Simon Jolán állandó játszóhellyel rendelkező, folyamatosan működő színtársulat tagja lett. Bárdos Artúr, a mai Katona József Színház helyén játszó Belvárosi Színház igazgatója 1919. március 27-én levélben szerepet ajánlott föl neki. 22 A társulat Maeterlinck Szent Antal csodája című „szatirikus legendájának" magyarországi bemutatójára és Strindberg Hattyúvér című mesejátékának felújítására készült. Simon Jolán a Maeterlinck-darabban egyszerre két szerepet is próbált: a Szent Antalt imádkozással segítségül hívó s a hús-vér alakban megjelent szentet a polgári család otthonának bejáratánál fogadó, a szegényemberek erkölcsi tisztaságát és humánumát megtestesítő jámbor szolgálóasszony, Virginia volt az egyik, a halottaiból a szent által föltámasztott, ám pár mondatnyi beszéd után némaságra kárhoztatott Hortense kisasszony volt a másik. A Színházi Élet 1919. május 4-én még azt közölte, hogy „a jámbor Virginia szerepét a színház új tagja, Kassák Lajosné játssza." 2 3 A május 21-én tartott bemutatón azonban ez a szerep Mészáros Gizellának jutott, Simon Jolán Hortense kisasszonyt játszotta. 2 4 Hogy a későbbi előadásokon Virginiaként is színre lépett, arról a hagyatékában fennmaradt fényképfelvétel, a teljes szereplőgárdát megörökítő színpadkép tanúskodik. 2 5 Simon Jolán partnere Szent Antal szerepében a Ma rendezvényein is fellépő Gellért Lajos volt. A Strindberg-egyfelvonásosban a Hattyúvér halott anyjának szellemét kellett Simon Jolánnak eljátszania. Sajtóvisszhangja csak a két kis szerepben nyújtott alakításának volt. Elgondolkodtató, hogy a Ma köréhez tartozó Mácza János a Mában bíráló észrevételt is tett: „hangjával nem bánik elég intimen". 2 6 Ez a figyelmeztetés azért méltó az idézésre, mert ezúttal esik először szó Simon Jolán különleges - később más jellegű föllépé3
