A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Kassákné Simon Jolán
sei kapcsán sokszor emlegetett és méltatott - hangjáról, hanghordozásáról. A Szent Antal csodája színházi siker lett: május 21-től július 6-ig 27 estén játszották, tehát jóformán minden nap. 27 A diktatúra színházügyeinek irányítói szívügyüknek tekintették a produkciót. A Színházi Élet 1919. március 26-i számában Mit játszanak a forradalom színházaiban? címmel Maeterlinck művéről a következő volt olvasható: „A darab most különösen aktuális, mert a szegény szolgáló történetében a mai idők proletárjának keserves életét allegorizálja a szerző." 2 8 Simon Jolán a színházi munka közben is módot talált arra, hogy a Ma rendezvényein föllépjen. A május 2-i zeneakadémiai Ma-esten nem szerepelt, ám a folyóirat május 31-én Kaposvárott rendezett „propaganda-előadásán" föllépett: Barta Sándor Mese a szegény meg a ravasz emberről, a kalácshúsú asszonyról, a fűről, a fáról, a vízesésről, az életről, halálról című prózaversét mondta el. 2 9 A Tanácsköztársaság bukása Keszthelyen érte őket. Kassákot letartóztatták, majd a pesti gyűjtőfogházba vitték. Simon Jolánnak két feladatot is el kellett látnia. Kassák kiszabadítása érdekében ismerősei, tisztelői révén segítséget igyekezett szerezni, ugyanakkor továbbra is részt vett a Belvárosi Színház munkájában. Földes Imre Terike című darabjának szeptember 20-i bemutatóján a vidéken élő Sámson-család négy cselédjének egyikét, Zsuzsit alakította. A produkció egyik érdekessége az volt, hogy a hajdani szerelmi háromszög Irma nevű tagját, a férj fiatalkori szeretőjét Móricz Zsigmond későbbi felesége, Simonyi Mária játszotta. 3 0 A darabot több mint százszor adták. A Kassák sorsáért aggódó Simon Jolán számára furcsa élmény lehetett, hogy az egyik előadást Horthy Miklós is megtekintette. 3 1 Simon Jolánnak a Belvárosi Színház művészeként sikerült Kassák segítségére lennie. A társulat egyik férfitagja járt el az illetékes államügyésznél a szabadonbocsátás érdekében. 3 2 Kassák Bécsbe menekült, Simon Jolán egy ideig még Budapesten maradt. Bárdos Artúr kicsi, de megélhetést biztosító szerepekben foglalkoztatta. Szigligeti Ede Rózsa című vígjátékának 1919. december 1 -jei bemutatóján a színlap legalján olvasható „Magyar fogadósnét" játszatta vele, majd Szép Ernő Patika című darabjának kisebb szerepei közül Ignácnét osztotta ki rá. 3 3 „Az én szerepem meglehetősen kurta, hogy azt ne mondjam, szarocska"- panaszkodott Simon Jolán színésznős őszinteséggel Kassáknak. 3 4 Az azonban mindenképp élmény, vagy legalábbis vigasz lehetett számára, hogy az 1920. február 13-án lezajlott premieren és a további előadásokon ismét egy színpadon szerepelhetett a patikust alakító Gellért Lajossal. Helyzete konszolidáltnak tűnt. 1920. január 1-jén a Belvárosi Színház művészeként tagja lett a Budapesti Színészek Szövetségének. 3 5 Ennél azonban többre vágyott. Föltehetően ezért engedett Faludi Iván hívásának, aki kamaraszínházat akart alapítani, s alkalmi társulatával már próbálni is kezdett egy bizonyos - az általunk ismert szakirodalomban sehol nem szereplő - Schpenczer szonáta című darabot, melyben a „misztikus szakácsnőként" emlegetett hölgy szerepe Simon Jolánnak jutott. A darabról és a szerepről mindössze annyit tudunk, amennyit Simon Jolán a készülő produkcióról Kassáknak megírt: „az én szerepem nem nagy, de rendkívül érdekes. Egy misztikus 4
