A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák születésnapjai

Az Anyám címére c. kötet borítója Derkovics Gyula rajzával, 1937 Kassák Lajos: Önarckép Mutterkával, 1937 rangozó, az esteken történtekről szóló hírek, tudósítások. A Pesti Naplóban Móricz Zsigmond, a Népszavában Szélpál Árpád, a Literaturában Vajda János, a Magyar Hírlapban és a Könyvpiacban Barabás Tibor, a Pester Lloydban Turóczi­Trostler József, az Újságban Németh Andor, a Munkában Murányi Kovács Endre és Havas Endre, a prágai Magyar Újságban Szalatnai Rezső szólt az ünnepeltről. 1 9 A Heti Újság számára Peterdi Andor, a Népszava számára Szélpál Árpád készített interjút. 2 0 A Színházi Élet írásos önvallomást közölt tőle. 2 1 Az érdeklődés annak a költőnek és mozgalom­szervezőnek szólt, akiben az ötvenedik születésnap alkal­mából egyszerre lehetett méltatni „a magyar proletártöme­gek lelkéből leiedzett fiát" (Móricz Zsigmond), „a névtelenek öntudatát" kifejező írót (Németh Andor), „az emberré vált költőt és a költővé vált proletárt" (Szélpál Árpád), a „világ­nézetéhez", az „eszméhez" hűnek maradó, a „dacosan magá­nyos és meg nem alkuvó" embert (Barabás Tibor, Turóczi­Trostler József, Murányi Kovács Endre), a humanizmus hirdetőjét (Barabás Tibor, Németh Andor), aki „a világ tavasztalan tavaszán", „a vérrel és fekete ráccsal körülvett időben", „a hitet veszejtő, erőt rabló korban" „mindig az igaz, a tiszta, a szabad élet felé énekelt" (Vajda János), „az iro­dalmi formalizmus és maradiság bálványának ledöntőjét", „a képzőművészeti haladás emberét" (Barabás Tibor), „a magyar költői nyelv gazdagítóját" (Turóczi-Trostler József), a magyar líra klasszikus hagyományainak folytatóját (Vajda János), „a tisztaság törvényeire rálelő", „a már sallangtala­nul és tisztán" szóló költőt (Murányi Kovács Endre, Szélpál Árpád), aki „Erdély ősi népdalelemeit" is műveibe építi (Barabás Tibor), „egy írói és költőgeneráció nevelőjét" (Barabás Tibor), aki „hatással volt" a szlovákiai sarlósokra és „a mai szlovák irodalomra" is (Szalatnai Rezső). A jubi­leumra verset író Havas Endre Ibsen drámájának hőséhez, Solness építőmesterhez hasonlította az ünnepeltet. A szüle­tésnapi hangulatot jellemzi az is, amit Kassák nyilatkozott. A Színházi Életnek írott önvallomásában az ötven évről, mint „18262 nap szörnyű teherviseléséről" szólt, és Somlyó Zoltán temetését fölidézve az elmúlásról borongott, a Heti Újságnak viszont a következőt nyilatkozta: „Csordultig vagyok élet- és munkakedvvel. [...] Mint költő is a jövendő­be álmodom magam, amely mégiscsak szebb lesz a szinte vigasztalannak látszó jelennél." A Népszava munkatársá­val azt a meggyőződését tartotta legfontosabbnak közölni, „hogy a költő ne agitáljon, hanem emberi mintakép legyen." A méltatások közül Móricz Zsigmond írása volt számára a legértékesebb. A „jubileumi könyvként" megjelentetett Anyám címére borítólapján fülszövegként ennek rövidített változatát közölte. A kötet anyagával őszre készült el; egy levélformában megírt és „első levél" címmel ellátott be­vezető, továbbá utószó beiktatása révén a levelekben el­mondottakat mint születésnapi önvallomást, mint „legrejtet­tebb érzéseinek és legmesszebbre kalandozó gondolatai­nak" összefoglalását adta közre. 2 2 Az Ajándék az asszony­nak című verseskötet s benne nyitóversként az Ötven év a születésnap dátumához időzítve jelent meg. Olvasható volt a jubileumi vers a Munka 1937. március-áprilisi számában is. 23 A születésnapi fényképfölvételeket ezúttal Haár Ferenc készítette el Kassákék Bulcsú utcai lakásában, érzékeltet­ve a töprengésre késztető jubileum hangulatán túl Kassák és felesége kapcsolatában titkok lappangását is. 2 4 Az ötvenedik születésnap eseményeinek sorában külön fejezet, ami Szlovákiában történt. Hogy az Érsekújvárról elszármazott Kassák szülőföldje iránti érdeklődése, látoga­tásai mit jelentettek a felvidéki magyarságnak, azt legjob­6

Next

/
Oldalképek
Tartalom