A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Molnár Farkas

telített figuratív rajz Molnár oeuvrejéből sem hiányzik.

5

2 Johannes Itten és Georg Muche (1895-1963) a háború utáni bizonytalanságban új orientációt kereső, keleti misztikájú szemlélete áthatotta a Bauhaus hétköznapjait: a mazdaznan = a natúracentrikus élet, a méregtelenített test kultusza, a divatossá lett euritmikus mozgáskultúra, stb.

5

3 A tanítványok egy része követte Ittent, míg a technikahívő másik tábor Gropius vezetésével egyre inkább szembekerült vele. Hamarosan ezek között a racionális szemléletűek között találjuk a pécsieket. (A hazai disznótoros csomagok közös, ünnepélyes elfogyasztása a vegetarianizmussal szembeni életélvezetet testesítette meg.) A Bauhaus szubjektivizmusát kívülről támadó holland konstruktivista, Theo van Duesburg (1883-1931) ún. Stijl-kurzusait látogatva az objektív forma és színviszonylatok keresésébe merültek 1922 első felében.

5

4 A De Stijl szigorú geometrikus formákra és alapszínekre épülő derékszögű rendszerét műveiben Weininger követte leghűségesebben. Molnár azonban képzőművészetében sohasem adta fel a tárgyiasságot. Az eszmét, hogy a romantikusnak ítélt individuális alkotás helyett az építés az új, kollektív feladat, művészünk mind inkább magáénak vallotta. Ezt a hitét erősítették a hírek az 1922 májusában Düsseldorfban megrendezett Konstruktivista Internationale vitáiról

5

5, majd a Doesburg által ősszel Weimarban rendezett dadaista és konstruktivista találkozó után kiadott manifesztum

5

6 és a berlini orosz kiállítás visszhangja,

5

7 valamint a Hollandiából Weimarba látogató magyar konstruktivista, Huszár Vilmos (1886-1974) nyílt támadása a Bauhaus szubjektivizmusa ellen.

5

8 Mindez arra ösztönözte Molnárt, hogy különböző nemzetiségű növendékekből egy konstruktivista csoportot próbáljon szervezni. Ezek voltak a „kurik", vagyis a Konstruktív Utilitar Rációnál Internacional manifesztum aláírói, köztük első helyen természetesen a pécsiek. Ebben már doktriner módon az emberi teremtés legmagasabb fokát az építészetben látták. Leszögezték az izmusok túlhaladását, és az architektúra primátusa alatt megvalósítandó új szintézist hirdették.

5

9 Az expresszionizmus utáni konstruktív világépítés entuziasta utópiájában még nem tagadták meg teljesen a táblaképet. „Az új, alkotó festészet nem a meglevő jelenségeket konstatálja, hanem megteremtette, sajátos eszközeivel követeli a képben már realizált konstruktív rendet."

6

0 Vagyis a festőnek szerintük el kell hagynia a kép síkját, és ki kell lépnie a térbe, a színnel történő környezetformálás felé.

6

1 A „művészkedést" elítélő rigorózus elvek ellenére Molnár még jó néhány évig kifejtett képzőművészi tevékenységet is, igaz kétségtelenül mind jobban előtérbe került építészi és designer munkássága. Építészeti elhivatottságának jegyében dolgozott Adolf Meyer és Walter Gropius magánirodájában Forbát ajánlására (Breuer és Muche mellett),

62 majd a Bauhaus 1924-ben megalakult építészeti osztályán és 1925-ben H. Wichmann építészstúdiójában. Gropius meglehetősen kihasználta a magyarokat.

6

3 A szuverenitását féltő Molnár Farkas KURI-programját tervrajzokon, képeslapon, plakáton, kollázson propagálta, valamint a Vörös kockaház és magasházas városképi elképzeléseiben is igyekezett közzé tenni leleményeit.

6

4 A Bauhaus-képzésben Molnár az akták szerint a faszobrász műhelyt választotta, melyet 1922-től Oskar Schlemmer vezetett. A sokirányú művész plasztikai tevékenységéről azonban nem tudunk. (A weimari archívum adatai szerint 1922-ben 60 márka ösztöndíjat élvezett.

6

5 Alfred Arndttal (1898-1976) közösen használt egy műtermet.) Sokat volt együtt festő barátjával, Bortnyik Sándorral, akit Bécsből ő hívott Weimarba, s aki a Bauhaus mellett is megőrizte szuverén képzőművész tevékenységét. Mint jelentős grafikus feltétlen hatott Molnárra, részben az ő munkásságában is jelentkező új tárgyiassággal, részben grafikai technikáinak sokoldalúságával. Feltehetően az ő hatására fordul majd Molnár Farkas a litográfiától a rézkarc felé. Az 1920-as évek inflációs időszaka általában a grafika előtérbe kerülésének kedvezett.

6

6 A kor művészei az olajképekhez képest szerényebb anyagi ráfordítással tudtak csak dolgozni és a grafikák alacsonyabb árfekvése egy új, demokratikusan szélesebb közönségigényt tételezett. Az 1920-as évek egyre szaporodó grafikai stúdiói között a Bauhaus jól felszerelt nyomdája fontos helyet vívott ki magának.

6

7 A művészet és kézművesség közelítésének az angol preraffaeliták mintájára kitűzött korai Bauhaus-elve a hagyományos képzésből csak a grafikai műhely fennmaradását nem kérdőjelezte meg, sőt a programadó manifesztum Feininger Katedrális című fametszetével nyilvánvalóvá tette a grafika és építészet közelségét.

6

8 Gropius a műhely reprodukcióra korlátozódó, üzleti feladatain

6

9 túlra is tekintett, mert szerette volna a grafikázást a mesterek és a növendékek önálló művészi tevékenységének kibontakoztatásában kamatoztatni.

7

0 Ebbe az irányba mutatott, hogy a tanulók munkáikat rendszeresen, a megmérettetés igényével ki is állították a főiskolán.

7

1 Sajnos Molnárra vonatkozó ez irányú adattal nem rendelkezünk, és a magyarok grafikáiból csak alig néhány példány maradt fenn.

7

2 Orvieto /1921 7