A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Külföldi művészek alkotásai magyar írók gyűjteményéből

olajkép is, amit a ma már Izraelben élő művész negyven esztendővel ezelőtt Hubaynak ajándékozott. Hubay gyűjteményének olasz anyagában önálló kollekciót alkotnak Amerigo Tot keletkezésük idejét tekintve negyedszázadot átívelő grafikái, melyek közül a Párkák-sorozat Hubay Párkák, avagy isten füle mindent lát című drámájának ihletésére készült, s egyik lapja az 1984-ben megjelent Világvégjátékok című kötet borítójára került. Hubay az 1970-es években a firenzei egyetem vendégprofesszoraként az akkori fiatal és középnemzedékhez tartozó Alberto Abatetól, Loretta Cappanerától és Alessandro Russótól is kapott grafikákat. Firenzei szállásához közeli galériákat, kiállítás-megnyitókat látogatva ismerkedett meg velük, Abate fölkérésére katalógusszöveg írására is vállalkozott. Nero című drámájának olaszországi bemutatója során került kapcsolatba a legutóbbi fél évszázad egyik legjelentősebb olasz díszlettervezőjével, a festőként és grafikusként is számon tartott Emanuele Luzzatival. A két kultúra színházművészeti találkozásának emléke az a plakát, melyet Luzzati A szfinx bemutatójára készített, s melynek eredeti, festett példánya az olasz művész egy másik alkotásával ajándékként Hubay gyűjteményébe került. Hubay és a kortárs olasz képzőművészek között több alkalommal kialakult baráti kapcsolat emléke az a portré is, melyet Giuseppe Fulciante festett a magyar íróról. A kép létrehozásának gondolata Magyarországon, a Petőfi Irodalmi Múzeum íróportré-sorozat megteremtésére irányuló vállalkozása kapcsán merült fel; az olasz művész végül Hubay számára mint barátnak szánt ajándékot készítette el az arcképet. Hubay régebbi itáliai műtárgyak megszerzése érdekében, különösen ha azok kapcsolatba hozhatók voltak saját írói munkásságával, vagy más módon emlékeztettek az olasz és a magyar kultúra találkozásra, kész volt anyagi áldozatot is hozni. Egy 18. század eleji aranyozott Szophoklész-szobrot római régiségkereskedésben fedezett fel. Piranesi két metszetét, az 1700-as évek közepén keletkezett római látképek sorozat két remek darabját - melyekről kiderült, hogy Klebelsberg Kuno hagyatékából származnak - a budapesti Ferenczy Galériában vásárolta meg. Pilinszky János 1948-ban Itáliában töltött hónapjaira, az ottani kultúrával való találkozásaira emlékeztet a Tiberis-part című pasztell; alkotója, a később Párizsban letelepedő s a francia művészeti életben sikeresen szereplő Reigl Judit még Rómában ajándékozta költő honfitársának. Utazás, távoli kultúrával való találkozás emléke a Lengyel József gyűjteményébe került tusfestmény is; megszületésének történetét az író Keresem Kína közepét című útirajz-kötetéből ismerjük. Bár Wilhelm von Kaulbach és Eduard Eichens egyegy bibliai témájú metszete öröklés révén, családi hagyaték darabjaként került Szentkuthy Miklós gyűjteményébe, a két grafika kapcsolatba hozható Szentkuthy időben és térben távoli világokat átfogó érdeklődésével. Ugyanígy lettek Rónai Dénes gyűjteményének 18-19. századi olasz, osztrák és orosz festményei, szobrai a neves fotográfus halála után az író és műfordító Rónai Mihály András otthonának az új tulajdonos ízléséhez, érdeklődéséhez, hivatásához illő díszei. Még a magyar-francia kulturális kapcsolatok újkori történetét jól ismerők számára is fölfedezés Kurucz Gyula többek között Szenes Árpád, Vieira da Silva, Kolos-vary Sigismond, Etienne Hajdú és Magda Frank műveiből álló gyűjteménye, s amit e remek kollekció létrejöttéről Hajdú mindmáig egyetlen magyarországi monográfusaként is számon tartott író a mostani kiállítás alkalmával elmond. Gergely Ágnes, Juhász Ferenc és Kalász Márton gyűjteményének külföldről származó darabjaihoz is más kultúrákkal való találkozás megannyi élménye, barátságok emléke kapcsolódik. A zsidóság közép-európai sorsa, a kultúrának a tragikus emlékeket és sérelmeket oldani és enyhíteni tudó képessége tapasztalható meg az Izraelben élő Shemuel Katz Magyarországhoz fűződő kapcsolatainak alakulásában. Az ausztriai születésü Katz 1938-ban az Anschluss elől családjával Magyarországra menekült, 1944-ben jugoszláviai koncentrációs táborból megszökve a budapesti svájci követség pincéjében várta ki a vészkorszak végét. 1946-ban újbóli deportálás után sikerült Izraelbe jutnia. Fél évszázad múlva Jeruzsálemről készített grafikai sorozatának több darabja Budapestre, Mezei András otthonának falára került. Az „európai kézfogások" gondolatát, a kultúrák egymásra hatását legszemléletesebben kifejező történet, ahogy a norvég Wenche Gulbransen 15 versfordítást és grafikát magában foglaló művészkönyve megszületett, s ahogy magyar író gyűjteményének részévé vált. Az oslói születésű művésznő hazai és bécsi tanulmányok után 1970-ben ösztöndíjjal Budapestre, a Képzőművészeti Főiskolára került. Az első magyar könyv, amit kézbe vett, Pilinszky János Nagyvárosi ikonok című kötete volt. Az 1980-as évek elején fordítani és illusztrálni kezdte a verseket. Hamarosan rájött, hogy Pilinszky eszköztelen - képzőművészeti szakszóval élve: „minimalista" - költészete, műveinek szuverén világa visszautasítja a hagyományos illusztrátori megközelítést. Tíz év múlva ismét nekilátott a feladatnak, de más elvek alapján. A képek egyszerűbbek lettek, épp hogy csak érintik a verseket. A könyv 1992-ben Berlinben - mint a művésznő Pilinszky versére utalva fontosnak tartja megjegyezni: „Ravensbrück közelében" - készült el. A négy darab kézzel festett példány közül az elsőt a Norvég Kortárs Művészetek Múzeuma vásárolta meg, a másodikat Göncz Árpád hivatalos norvégiai látogatása alkalmával a magyar nagykövetségen rendezett fogadáson a vendég iránti tisztelet és a Magyarország iránti hála jeléül a művésznő az író-elnöknek ajándékozta. 2001-ben Göncz Árpád jóvoltából a mű a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárába került. A Pilinszky költészetéhez méltó grafikai sorozat nem pusztán e zárt körben mozogott. 1993-ban bemutatták a berlini Magyar Kultúra Házában, 1994-ben szerepelt a művésznő Oslóban rendezett önálló kiállításán. 1992-ben egy norvégiai művészeti alapítvány támogatásával a művésznő saját kiadásában megjelent nyomtatott könyvként is, melynek példányai kiállításunk alkalmával most eljutottak Magyarországra is. 2