A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák festmények, grafikák hazai magángyűjteményekből

Kassák képzőművészeti munkásságának jelentőségét, festményeinek és grafikáinak eszmei és anyagi értékét a magángyűjtők hamarabb fölismerték, mint közgyűjteményeink. A magyar művelődésügy 1977-ig, a Kassák Emlékmúzeum létrehozásáig nem volt hajlandó vételárnak nevezhető pénzt adni Kassák alkotta műtárgyért. Ami festmény és grafika 1977 előtt múzeumokba, közintézményekbe került, egytől egyig Kassák Lajosné ajándéka volt. Az értékszerző és megőrző munkát jóidéig a magángyűjtők végezték. Dévényi Iván, aki az 1960-as évek elején az egyetlen olyan hazai műkritikus volt, aki elismerően mert írni a képzőművész Kassákról, 1965-ig vásárlással és ajándékképp hat alkotást szerzett meg gyűjteménye számára, részben a békásmegyeri időszakból származó grafikákat, de néhány igen jó olajfestményt is. E szerzeményezés révén Kassák az ország egyik legjelentősebb huszadik századi magángyűjteményében foglalhatta el az őt megillető helyet. Mennyiségben és összetételben hasonló volt az az anyag, melyet szintén az 1960-as évek első felében a fényképész Vattay Elemér szerzett. Kassák művei Vattay lakásában Bálint Endre, Korniss Dezső és Kondor Béla alkotásai mellé kerültek. Az 1960-as évek közepén írókat, irodalom- és művészettörténészeket, szerkesztőket Kassák egy-egy képpel vagy grafikával honorált életműve körüli buzgólkodásukért. Ebből az anyagból elsőrangúnak számít az a három korabeli olajfestmény, melyet Nemes Nagy Ágnes, Korner Éva és Lengyel Balázs kapott. A maga nemében ugyanilyen színvonalú az a két kollázs, mellyel Kassák az Új Írás születésnapi számának létrehozóit, Juhász Ferencet és Kass Jánost örvendeztette meg. Major Ottó, Vidor Miklós és az újságíró Simon Gy. Ferenc egy-egy rajzot vehetett át jutalmul. Kassák Lajos halálával a művei iránt érdeklődő magángyűjtők helyzete is megváltozott. 1967 után a növekvő külföldi kereslet miatt magyarországi magángyűjtő csak tekintélyes anyagi áldozat árán juthatott az életmű törzsanyagához tartozó kép birtokába. Egy nagyméretű kései olajképért a magángyűjtők a tízszeresét fizették ki annak, amennyiért a Magyar Nemzeti Galéria „hivatalos" szakvélemény alapján a sokkal értékesebb korai festményeket tervezte megvásárolni. A Szabó András György és Rába György gyűjteményébe került egy-egy olajkép az egész életmű legjobb darabjai közül való. Az egyik tíz esztendőn keresztül a külföldi és hazai Kassák kiállítások fő helyén szerepelt, a Rába György tulajdonában levő remek festmény elfeledett értéknek tekinthető. Tárlatunk művészettörténeti szenzációja egy korai remekmű. Az 1920-as évek második felében keletkezett kollázst a rajta olvasható ajánlás szövegének tanúsága szerint Kassák 1929-ben Nádass Józsefnek és feleségének ajándékozta. Nádass, aki egyébként az 1920-as évek elejéről Kassák közeli munkatársa, majd 1928-tól öt éven át a Munka szerkesztőségének tagja volt, nemigen lehetett tisztában a kép értékével. E sorok írójának valamikor az 1960-as évek végén egy szekrényfiók mélyéről bányászta elő mint valami Kassákra jellemző furcsaságot. A képet Nádass halála után egy ideig özvegye őrizte, majd pár éve elajándékozta. A gyűjtőket is ismert Egri János, aki a magyar avantgárd mestereinek több alkotását őrzi lakásán, aki 1980-as évek elején képaukción vásárolt meg egy kései olajfestményt. A székesfehérvári városi képtár alapítója, Deák Dénes csere révén jutott két igen szép békásmegyeri akvarell birtokába. A Kassák Lajosné által közeli ismerősöknek, barátoknak ajándékozott művek közül kiemelkedik a dr. Levendel László gyűjteményében található kései olajkép, mely évtizedekig a hazai és külföldi tárlatok egyik reprezentáns darabja volt. Átlagosnak mondható békásmegyeri grafikák kerültek hasonló módon dr. Vargha Gyuláné és Bodri Ferenc tulajdonába. Föltűnő, hogy festőink közül Fajó János kivételével senki nem rendelkezik Kassák művel. Fajó is, bár évtizedekig a legszűkebb baráti körhöz tartozott, mindössze egy miniatűr olajképet őriz. Több képet, mely az 1950-es, 1960-as években még magyarországi magángyűjteményben volt, ma már külföldön őrzik. Közölük egy kései olajfestménnyel Kerényi Grácia, majd az írónő halála után édesanyja, Kerényi Károlyné rendelkezett; a kép útja innen Sass Valéria szobrászművész gyűjteményébe vezetett. A Kassákot 1940-ben megoperáló orvosprofesszor, Varga Gyula özvegye két kisméretű olajsfestményt ajándékozott Franciaországban élő lányainak. Abból a nagy és értékes anyagból, melyet Kassák az 1950-es évek elején az ismert művészetteoretikusnak, Pán Imrének adott át, ma már csak egy békásmegyeri grafika található Magyarországon. CSAPLÁR FERENC Kassáks Bedeutung in der bildenden Kunst, der ideelle und materielle Wert seiner Ölbilder und Graphiken wurde von den Privatsammlern früher erkannt, als den Öffentlichen Institutionen. Das ungarische Kulturwesen war bis 1977, der Gründung des Kassák Museums nicht willig für Kassáks Kunstwerke eine als Kaufpreis gültige Geldsumme zu nennen. Gemälde und Graphiken, die vor 1977 in Museen und öffentlichen Sammlungen registriert wurden, waren Geschenke der Witwe von Lajos Kassák. Kassáks Werke sammeln und sie für die Zukunft erhalten war geraume Zeit Interesse von Privatsammlern. Iván Dévényi, Anfang der sechziger Jahre der einzige Kunsthistoriker in Ungarn, der für Kassák als bildenden Künstler eintrat, hat bis 1965 teils als Geschenk, teils durch Kauf sechs Werke Kassáks für seine Sammlung erworben, Graphiken aus den frühen fünfziger Jahren, aber auch sehr gute Ölgemälde. So nahm Kassák in einer der besten ungarischen Privatsammlungen seinen wohl verdienten Platz ein. In ihrem Umfang und ihrer Qualität nicht mindere Kollektion nannte schon in den sechsiger Jahren der Photograph Elemér Vattay sein eigen. In Vattays Wohnung hängen Kassáks Werke neben denen von solchen berühmten Meistern der zeitgenössischen ungarischen Malerei, wie Endre Bálint, Dezső Korniss und Béla Kondor. In den sechziger Jahren honorierte Kassák Schriftsteller, Kunsthistoriker, Redakteure, die sich um sein Lebenswerk besonders kümmerten, mit Gemälden und Graphiken. Je ein hervorragandes Ölgemälde befindet sich im Besitz der berühmten Dichterin Agnes Nemes Nagy, der namhaften Kunsthistorikerin Éva Körner und des Essayisten Balázs Lengyel. Von nicht minderer Qualität sind die zwei Collagen, welche Kassák den Redakteuren der Zeitschrift Új írás, dem Dichter Ferenc Juhász und dem Graphiker János Kass, als Geschenk präsentierte. Der Schriftsteller Ottó Major und Miklós Vidor, der Journalist Ferenc Gy. Simon besitzen je eine Graphik aus der Zeit, als Kassák in Békásmegyer lebte. Nach 1967, dem Tode Kassáks konnten die Privatsammler im In- und Ausland seine Werke nur zu erhöhten Preis erwerben. Für ein spätes Ölgemälde von größerem Format z.B. boten die ungarischen Privatsammler das zehnfache gegenüber dem „offiziellen" Preis der Ungarischen Nationalgalerie. Zwei Ölgemälde der Sammlung des Philosophen András György Szabó und des Dichters und Essayisten György Rába zählen zu den besten Stücken des Lebenswerkes. Das eine galtzehn Jahre hindurch als repräsentatives Werk der Kassák-Ausstellungen im In- und Ausland, das andere, im Besitz von György Rába, betrachtet die Kunstszene als vergessenes und wiederentdecktes Meisterstück. Sensation unserer Ausstellung ist ein Meisterstück der frühen Jahre. Die Collage aus der zweiten Hälfte der zwanziger Jahre trägt eine Widmung aus dem Jahre 1929. Kassák schenkte die Collage József Nádass und seiner Frau. Nádass war seit Beginn der zwanziger Jahre Mitarbeiter von Kassák, ab 1928 fünf Jahre zusammen mit Kassák Redakteur der Zeitschrift Munka i Arbeit

, erkannte aber den Wert des Geschenkes augenscheinlich nicht. Ende der sechziger Jahre kramte er es aus irgendwelchen Fächern hervor, hielt es auch weiterhin für eine Kuriosität. Nach seinem Tode schenkte es seine Witwe irgendjamendem. Im Jahre 1987, zur Zeit der umfangreichsten Kassák-Ausstellung war das Schicksal dieses Werkes auch für Kassák-Experten unbekannt. Der als Kenner und Sammler geltende Reporter János Egri hat in den frühen achzigen Jahren bei Gelegenheit einer Auktion auch ein spätes Ölgemälde Kassáks geworben. Dénes Deák, Gründer der Städtischen Bildergalerie in Székesfehérvár gelangte durch Tausch in Besitz zweier schöner Aquarelle. Kassáks Witwe schenkte Bekannten, Freunden verschiedene Werke, eines von ihnen, ein wichtiges Werk, Repräsentationsstück zahlreicher Ausstellungen im In- und Ausland, ist Eigentum des bekannten Arztes dr. László Levendel. Graphiken von durchschnittlicher Qualität befinden sich im Besitz von Frau Vargha und Ferenc Bodri. Auffällt, daß die zeitgenössischen ungarischen bildenden Künstler außer dem Maler János Fajó keine Werke von Kassák besitzen. Auch Fajó, übrigens jahrzehnte hindurch Kassáks enger Freund, nennt nur ein winziges Ölgemälde sein eigen. Von dem umfangreichen und sehr wertvollen Material, welches Kassák in den frühen fünfziger Jahren dem bekannten Kunsttheoretiker Imre Pán schenkte, ist nur noch eine einzige Graphik aus den späten vierziger Jahren in Ungarn vorhanden. Zwei späte Ölgemälde aus der Sammlung von Csaba Sik, bzw. Ernő Kolosvári sind in einer öffentlichen Sammlung zu sehen. FERENC CSAPLÁR