A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák Emlékmúzeum

Kassók a magyar irodalomban és művészetben a munkásosztály felemelkedését, szellemi energiáit és az új társadalmi rend megteremtésére való elhiva­tottságát reprezentálja. Az alkotó munkát, a tuda­tos valóságformálást gyermek- és ifjúkorában laka­tosinasként és vasmunkásként ismerte meg. A világ átalakítására irányuló tevékenységet a művészet majd a társadalomformálás szintjén folytatta to­vább: szívós önképzés után írni kezdett, 1915-ben pedig a világháborúval szembeforduló fiatal írókat és művészeket maga köré gyűjtve A Tett majd a Ma címmel folyóiratot alapított, mozgalmat szervezett, s részt vett az első magyar proletárdiktatúra létre­hozásáért folytatott küzdelemben. Számára az új társadalmi rend, a szocializmus nemcsak a politikai és a gazdasági viszonyok meg­változtatását jelentette, hanem az ember morális és szellemi felemelését, etikai és ízlésbeli átalakítását, új tárgyi és szellemi kultúra létrehozását is. Ennek megfelelően munkásságát az 1920-as évek elején kiterjesztette a képzőművészet, a tipográfia, a rek­lám, a színpadművészet majd a fotó területére, az 1920-as évek második felétől pedig új folyóirata és mozgalma, a Munka révén közvetlenül is részt vett az ifjúmunkásság és a diákság szocialista szellemű politikai és művészeti nevelésében. Korán felismerte, hogy az új társadalom szellemi és anyagi arculatának létrehozása érdekében haszno­sítani kell mindazt, amit az emberi erő a technika, a tudomány és a művészet terén újat, értéket létre­hozott. Lankadatlan érdeklődéssel figyelte a kor­társ európai irodalom és művészet új törekvéseit, s bekapcsolta a magyar irodalmi és művészeti élet vérkörébe. Ha azonban úgy látta, hogy a mű­vészet hagyományos kifejező eszközei célravezetőb­bek, túllépett az izmusok teóriáin, irodalmi és mű­vészeti gyakorlatán. így nemcsak a magyar avant­garde legnagyobb hatású írója, európai tekintélyű művésze és mozgalomszervezője, a 20. századi ma­gyar líra egyik megújítója, a modern magyar képző-, reklám- és könyvművészet iskolateremtő mestere volt, hanem az 1920-as évek második felében prózai műveivel, mindenekelőtt világirodalmi rangú önélet­írásával, az Egy ember életével a magyar irodalom realista hagyományainak továbbfejlesztője, a ma­gyar szociográfiai jellegű szépirodalom kezdemé­nyezője is. A szocialista szellemi és tárgyi kultúra tömegméretű elterjesztése, a tudat- és ízlésfejlesztés ma a ma­gyar társadalom egyik legfontosabb feladata. A Kulturális Minisztérium, a Budapest III. kerületi Tanács és a Petőfi Irodalmi Múzeum a modern ma­gyar irodalom és művészet szocialista elkötelezett­ségű nagy alkotójának kijáró tiszteletadás szándé­kán túl e feladat megoldásához akart hozzájárulni azzal, hogy a Kassák Lajosnétól megvásárolt ha­gyatékból az író és művész egykori szűkebb hazájá­ban, Óbudán emlékmúzeumot hozott létre. Az új kulturális létesítmény - mely a Petőfi Irodalmi Mú­zeum kihelyezett részlegeként működik - nemcsak a Kassák-életmű bemutatását tartja közvetlen fel­adatának, hanem a birtokában levő gazdag archív anyaggal a magyar és a nemzetközi avantgarde tárgykörében folyó irodalom- és művészettörténeti kutatások egyik bázisa akar lenni. Csaplár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom