A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák az európai avantgárd mozgalmakban 1916-1928

ségének. Archipenko és Moholy-Nagy műveit kötetbe gyűjtve is megjelentette. Önálló kiadványként publikálta Tristan Tzara Gáz-szív című színpadi jelenetét és Biaise Cendrars Néger antológiáját. Legrangosabb vállalkozása e téren a Moholy-Nagy Lászlóval közösen kiadott Új művészek könyve című képzőművészeti antológia volt. Ezt megelőzően olyan antológia megjelentetését tervezte, mely az egyes avantgárd irányzatok szépirodalmi, képzőművészeti és zenei munkásságát mutatta volna be csaknem száz magyar, német, olasz, francia, orosz, spanyol, cseh, holland, svájci, amerikai, romániai, jugoszláviai alkotó műveinek közlésével. A Horizont címmel elindított könyvsorozatban tervbe vette Richard Huelsenbeck, George Grosz, Kurt Schwitters, Guillaume Apolllinajre, Paul Klee munkásságának bemutatását, valamint Új oroszok, Új csehek, Új angolok címmel antológia megjelentetését. így amikor a különböző országok avantgárd művészeinek találkozóin és tanácskozásain, 1920-ban Moszkvában, 1922-ben Düsseldorfban fölmerült a szervezeti együttműködés és a közös vállalkozások gondolata, Kassák saját tapasztalatok alapján javasolhatta a rendszeres kiadvány- és publikációcserét, közös kiadványok, sőt közös folyóirat létrehozását. A közös folyóirat gondolata már 1921-ben foglalkoztatta. Elképzelése szerint a háromhavonta megjelenő többnyelvű kiadvány a dadaizmus és a konstruktivizmus - mint megfogalmazta, „a legszélsőségesebb irányzatok" - nemzetközi fóruma lett volna Tristan Tzara, Francis Picabia, Hans Arp, Kurt Schwitters, Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko, Vlagyimir Malevics, Vlagyimir Tatlin, Humberto Rivas, Vincente Huidobro, Richard Huelsenbeck és mások szerepeltetésével. Megjelentetését az Európa-szerte működő avantgárd csoportosulások, szerkesztőségek klisék küldésével és nagyobb példányszám megvásárlásával támogatták volna. Kassák - 1921. december 16-án kelt levelének tanúsága szerint - először Tzarát próbálta megnyerni tervének. A folyóirat-alapításra nem került sor. A közös folyóirat gondolatát Kassák alkalomszerűen a Ma 1923 márciusi német különszámával, az 1924 októberi bécsi színháztechnikai kiállításra összeállított színházi és zenei számmal, az 1925 márciusi osztrák-magyar est anyagából szerkesztett osztrák számmal és 1925 júniusában a Das junge Schlesien számmal valósította meg. Kár, hogy az egyik legjelentősebbnek ígérkező közös vállalkozás, a Ma-csoport munkásságát bemutató Bauhaus-kötet, melyhez Kassák remek címlapot készített, csupán terv maradt. Az egész Európára, sőt Amerikára és a Távol-Keletre is kiterjedő együttműködés keretében az avantgárd csoportok és mozgalmak rendszeresen propagálták és terjesztették egymás folyóiratait és könyveit. A folyóiratok hátsó borítóján hónapról hónapra újra közölt hirdetések, a testvérfolyóiratok címét, székhelyét és szerkesztőinek nevét közlő felsorolások az avantgárd internacionálé szerteágazó kapcsolatrendszerét érzékeltették. A szerkesztők egymással és a külországbeli munkatársakkal folytatott levelezésének tekintélyes része elküldött és megérkezett, eladott vagy visszamaradt folyóiratés könyvpéldányokról, befolyt és átutalt könyvárakról és előfizetési díjakról szólt. A szerkesztőségek közötti együttműködés fontos része volt a képzőművészeti reprodukciók megjelentetéséhez szükséges nyomdai klisék cseréje. Kassák és Moholy-Nagy az Új művészek könyve kliséit többek között a hágai De Stijl, a berlini Der Sturm, Gegenstand és Kunstblatt, a párizsi L'Esprit Nouveau és a zürichi Dada szerkesztőségétől szerezte meg. A Ma színházi és zenei számának francia, német, olasz, orosz művészek alkotásait rögzítő kliséi jórészt a prágai Stavba szerkesztőségéből származtak. A csaknem húsz országra, még több városra s a kortárs avantgárd írók és művészek szinte megszámlálhatatlan sokaságára kiterjedő együttműködés legfőbb haszna az volt, hogy az egyes irányzatok és művek hatottak egymásra, új vállalkozások és művek létrehozására ösztönöztek. Kassák irodalmi, képzőművészeti, tipográfusi és teoretikusi munkásságát vizsgálva szinte naplószerű pontossággal rögzíthető az olasz futurizmussal, az orosz és a holland konstruktivizmussal való találkozás élménye. A hatás a világszemlélet és életérzés több vagy kevesebb elemének elfogadásától a költői, prózaírói és képzőművészeti eljárások, formai és kompozíciós megoldások átvételéig, sőt idézetek, műrészletek saját alkotásba történő beépítépublished the works of Archipenko and Moholy-Nagy in a special volume, published Tristan Tzara's theatrescene "Gas-heart" and Blaise Cendrar's "Negro anthology". In this respect his most eminent venture was the art anthology "Book of new artists" published jointly with László Moholy-Nagy. Prior to this he had planned an anthology presenting the literature, fine art and music of individual avantgarde trends: the works of almost hundred Hungarian, German, Italian, French, Russian, Spanish, Czech, Dutch, Swiss, American, Romanian and Yugoslavian artists. In the book-series entitled "Horizont" he planned the presentation of the works of Richard Huelsenbeck, George Grosz, Kurt Schwitters, Guillaume Apollinaire, Paul Klee, and anthologies with the title New Russians, New Czechs, New English. So, when at the meetings and conferences of the avantgarde artists of different countries in 1920 in Moscow, and in 1922 in Düsseldorf, the idea of organized cooperation and joint ventures has been discussed, Kassák, based on his own experiences, could suggest regular publication-exchanges, joint publications and even a common periodical, as well as international exhibitions with the cooperation of artists living in different countries. The idea of a common periodical had occupied him back in 1921. According to his concept this publication, a quarterly in several languages, would have been the international forum of the "most extreme trends", as he put it - dadaism and contructivism, with the works of Tristan Tzara, Francis Picabia, Hans Arp, Kurt Schwitters, Alexander Mikhailovitch Rodchenko, Vladimir Malevich, Vladimir Tatlin, Humberto Rivas, Vincente Huidobro, Richard Huelsenbeck and others. The different avantgarde groupings and editorial offices throughout Europe would have supported the venture by sending clichés and buying a certain number of copies. According to a letter written on December 16th 1921 Kassák first tried to win Tzara for his plan which remained on paper. Kassák realized the common periodical occasionally, with the special German issue of "Ma" in March 1923, with the theatre and musical number themes published for the theatre-technical exhibition in Vienna in October 1924, with the Austrian issue with material of the Austro-Hungarian evening in March 1925, and with the issue "Das junge Schlesien" in June 1925. Unfortunately the venture which promised to be most important, the Bauhaus-volume presenting the works of the group of "Ma" for which Kassák had prepared an excellent cover page, did never come off. Within the framework of the cooperation extending to the whole of Europe, and indeed, to America and the Far-East, the avantgarde movements and groups regularly propagated and distributed each others' periodicals and books. The advertisements on the back covers appeared every month with the addresses, seats and names of the editors of the sister periodicals thus demonstrating the ramified international relation-system of the avantgarde. The editors corresponded with each other and their collaborators abroad, most of the letters dealing with copies of books and periodicals dispatched and received, sold or returned, with receipts and transfers, with subscription fees. An important part of the cooperation between editorial boards was the exchange of clichés for publishing prints. The clichés in the "Book of new artists" were obtained by Kassák and MoholyNagy from "De Stijl" in The Hague, from "Der Sturm", "Gegenstand" and "Kunstblatt" in Berlin, from "L'Esprit Nouveau" in Paris and "Dada" in Zürich. The clichés of the French, German, Italian, Russian artists' works in the theatre and music-issue of "Ma" stemmed mostly from the editorial board of "Stavba" in Prague. The greatest profit of this cooperation extending to almost twenty countries, many more towns and innumerable avantgarde writers and artists, was that individual trends and works influenced each other, and encouraged new ventures and works. Examining the literary, artistic, typographic and theoretical work of Kassák one can record with almost diary-like accuracy his experiences of meeting with Italian futurism, German expressionism, several kinds of dadaism, Russian and Dutch constructivism. Their effect extended from the acceptance of more or less elements of their ideology and life-attitude to the take-over of procedures in poetry, prosewriting and fine art, forms and composition techniques, indeed, to the integration of cita-