A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Buday György fametszetei
Berezeli Anzelm Károly Ádám bukása című versesekötetéhez készített fametszetsorozat kubista, futurista és expresszionista formanyelvű, melankóliát, lázadó szellemiséget és társadalmi szatírát egyaránt tartalmazó darabjaiban, valamint Berezeli színműveinek szegedi bemutatóihoz készített színpadképek geometrikus formarendszereiben, a szatirikus és lázadó mondanivalót harsány közvetlenséggel kifejező részleteiben folytatódik. Alaposabb elemzéssel ki lehetne mutatni, milyen sok a formateremtés-beli hasonlóság az olasz futurista Enrico Prampolini fél évtizeddel korábbi és Buday 1930-3 l-ben készített színpadképei között. Ezt a közvetlen átvételekben, sablonok alkalmazásában bővelkedő, gyakran futurista, kubista dekorativitásba merülő pszeudo-avantgárdizmust a Boldogasszony búcsújában a művészi megnyilatkozás eredetiségén nyugvó modernség váltja fel. Ez a változás, mely az avantgárdizmushoz való viszonyt illetően letisztulásnak tekinthető, a szociális élmények hatására következett be, ám elindításában fontos szerepe volt a népi kultúrával való találkozás élményének is. A Boldogasszony búcsújával kapcsolatban joggal emlegetett expresszionizmus az emberalakok végletekig leegyszerűsített, ám teljes egészében a kifejezést szolgáló formáiban s a lélektani ábrázolás erőteljes, az egész kompozíciót átható jellegében van jelen. Erre az izmusra emlékeztet a székely népballadákhoz és a parasztmesékhez, valamint a Radnóti-versekhez készített illusztrációk érzelmileg szándékosan túlhevített stílusa is. Az 1932-es Szegedi Kis Kalendárium25