A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Buday György fametszetei

,,/! modern kor művésze" Buday kolozsvári diákkent találkozott először az avantgárd művészettel. A könyvek és folyóiratok reprodukciói révén történt találkozás, melynek helyszíne két kolozsvári festő, Meczncr Lajos és Daday Gerő műterme volt, életre szóló intellektuális élménnyé vált számára. Ennek legkorábbi jele az a cikksorozat, melyet alig tizenöt évesen az általa szerkesztett diáklap számára az izmusokról írt. Kubista, expresszionista ihletésű kolozsvári városkép- és tájrajzainak tanúsága szerint már 1923-ban eljutott a hagyományos látásmódtól és kifejezéstől a látványt analizáló, az arányokat, formákat és színeket a kifejezés érdekében megváltoztató felfogásig. Vázlatokat, kísérleti rajzokat készített arról, hogyan lehet vonalakkal, formákkal és ezek különféle kombinációival érzelmi, gondolati hatást kiváltani, s hogy e vonalak, formák, színek portré készítésekor miképp használhatók lélektani ábrázolásra, életérzés, lelkiállapot kifejezésére. A korabeli modern művészeti kiadványok segítségével arról is informálódhatott, hogy a kubisták és az expresszionisták a kifejezés új lehetőségeit keresve gazdag forrásra leltek a primitív kultúrák névtelen alkotóinak művészetében. Annak felismeréséhez szintén hamar eljuthatott, hogy a hangzó és látható paraszti kultúra jellege és az expresszionizmus törekvései több ponton érintkeznek egymással. Bartók parasztzeneiségből táplálkozó modernsége egyik legfontosabb diákkori élménye volt. Visszemlékezéseinek tanúsága szerint Daday Gerő műtermének gyakori vendégeként nemcsak a modem művészeti folyóiratokat, közöttük a Blaue Reiter Kandinszkij műveinek reprodukcióival ékesített számait lapozgatta, hanem a Kassák Lajos vezette magyar avantgárd mozgalom egyik vezető művészének számító Máttis Teutsch János linóleummetszeteit is. Alighanem már elvkor felfigyelt a sokszorosított grafika műfajára s Máttis Teutsch 1918ban a Ma kiadásában megjelent linóleumalbuma révén az egyes grafikai lapok sorozattá alakításának lehetőségére. Az izmusok szakirodalma iránt érdeklődő kortárs - Buday kolozsvári diák korában már ennek számított — Paul Westheim 1921-ben megjelent Das Holzschnittbuch című könyvéből arról informálódhatott, hogy a német expresszionizmus művészeinek fametszetei, melyek közül több a folyóiratok, így a Blaue Reiter hasábjain is nyilvánosság elé került, több évszázados grafikai műfaj reneszánszát jelentik, s hogy a műfaj modern kori újjászületésében döntő szerepe volt az expresszionisták által a művészet társadalmi szerepéről vallott felfogásnak, a közösségi művészet megteremtésére irányuló törekvésüknek. E törekvésekről gazdag grafikai és cikkanyagot tartalmaztak a Ma 1916-1919-ben megjelent számai, szépirodalmi és képzőművészeti kiadványai is. A diákkori intellektuális élmények az 1920-as évek második felében új tapasztalatokkal gyarapodtak. Buday tanúja lehetett az első világháború és a forradalmak idején fellobbant magyar expresszionizmus újraéledésének s olyan irodalmi, színházi és képzőművészeti vállalkozások születésének, melyek célja „a tömegek kultúrájának" megteremtése volt. 23