A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

20. századi magyar művészet Dévényi Iván gyűjteményéből

CSAPLÁR FERENC / VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK / DÉVÉNYI IVÁN LEVELEZÉSÉRŐL Dévényi Iván számára a levelezés a magyarországi és külföldi szellemi élet friss levegőjű szigeteivel való kapcsolattartás eszköze volt elsősorban. A kapcsolatteremtés vágya mögött irodalom- és müvészetszervezői, valamint szerkesztői ambíciók s a személyiség belső köreit érintő igények feszültek. Ez utóbbiak legalább akkora szerepet játszottak, mint a szakmai jellegű indítékok. Dévényinek ugyanis az irodalom, a képzőművészet és a barátság egyaránt életeleme volt. A levelezés többnyire azzal kezdődött, hogy Dévényi adatokat, információkat kért új cikkéhez, tanulmányához, munkatársakat keresett irodalom- és művészettörténészi vállalkozásokhoz, esztergomi közszereplésre próbált megnyerni általa nagyra becsült alkotókat, vagy éppen képzőművészeti gyűjteményét szerette volna gyarapítani. Az alkalmi levélváltásból több esetben rendszeres levelezés, írásos párbeszéd lett, melynek hangnemét személyes találkozások, erősödő szimpátiák is segítettek mind barátibbá tenni. Dévényi soha nem mulasztotta el, hogy rokonszenvét vagy éppen nagyrabecsülését a címzett számára sokat mondó gesztusokkal külön is érzékeltesse. Leveleihez szívesen mellékelt informatív könyvet, frissen megjelent kiállítási katalógust, a partner tevékenységére vonatkozó folyóiratszámot, lapkivágatot. A hozzá érkező kéréseket igyekezett azonnal teljesíteni, a levelekre szinte postafordultával válaszolt. Az ajándékozás, a baráti figyelmesség gesztusa rejlett abban a szokásában is, hogy az általa útnak indított postai küldeményeket ritka bélyegekkel látta el. Dévényi levelezőpartnereinek hazai körét javarészt a szentendrei iskola művészei, az avantgárd hagyományok csoportokhoz nem tartozó folytatói, a hivatalos ízléskorlátoknak magukat alávetni szintén nem akaró fiatalabbak legmarkánsabb képviselői, a fenti képzőművészekkel egyívású művészettörténészek és írók, valamint a Vigilia és a Jelenkor szerkesztői alkották. Dévényi az 1950-es évek közepén kezdett levelezni Szőnyi Istvánnal, Márffy Ödönnel, Borsos Miklóssal, Czóbel Bélával, Gadányi Jenővel, Bálint Endrével, Korniss Dezsővel, Kállai Ernővel, Kassák Lajossal, Martyn Ferenccel, Berda Józseffel és Rónay Györggyel, nem sokkal később pedig Sassy Attilával, Jakovits Józseffel, Kondor Bélával, Fülep Lajossal, Ferenczy Bénivel, Vajda Júliával, Hamvas Bélával és Németh Lajossal. Az 1960-as évek közepére levelezőpartnerei között tudhatta Kmetty Jánost, Szántó Piroskát, Anna Margitot, Barcsay Jenőt, Tüskés Tibort, Genthon Istvánt, Korner Évát, 1970 után pedig Lossonczy Tamást, Vaszkó Erzsébetet, Frank Frigyest, Samu Gézát, Swierkiewicz Róbertet és Váli Dezsőt. Ez a kör 1959-ben, illetve 1961-ben egy-egy levélváltás erejéig kiegészült azokkal, akiket Dévényi Babits Mihállyal, illetve Tihanyi Lajossal kapcsolatos emlékeik lejegyzésére kért meg. A fenti vonzalmakban és kapcsolatokban rejlő értékrend szabta meg a külországbeli magyar levelezőtársak körét is. E körbe az 1957-től 1962-ig Párizsban élő Bálint Endre, a korábban emigráltak közül a képzőművész Reiner Imre, Orbán Dezső és Victor Vasarely, a fotográfus Lucien Hervé, a művészettörténész Jászai Géza, a műgyűjtő és műkereskedő Seiden Gusztáv, a publicista és szerkesztő Cs. Szabó László, Fenyő Miksa, Ignotus Pál, Molnár József, Szabó Ferenc és Nagy Pál tartoztak, az utóbbiak többek között olyan fórumok képviseletében, mint a müncheni Új Látóhatár, a vatikáni rádió magyar nyelvű adása és a párizsi Magyar Műhely. A levelezéssel kapcsolatos tevékenységen belül külön fejezetnek számít, hogy Dévényi 1957 őszén közreműködött annak a kérdéssorozatnak az összeállításában majd idegen nyelven történő szétküldésében, mellyel Kassák világhírű íróés müvészkortársak - közöttük Hans Arp, Georges Braque, André Breton, Jean Cassou, Marc Chagall, René Clair, Jean Cocteau, Sonia Delaunay, Otto Dix, Georges Duhamel, Le Corbusier, Albert Camus, André Malraux, Ewald Mataré, Francois Mauriac, Darius Milhaud, Pablo Picasso, Jean-Paul Sartre, Jules Supervielle, André Salmon, Michel Seuphor, Pierre Vágó, Victor Vasarely, Maurice de Vlaminck - véleményét kérte a modem irodalom és művészet, valamint a művészi alkotómunka egyes problémáiról. Kassák és Dévényi a francia után az angol, amerikai, német, olasz, skandináv és kelet-európai szellemi élet vezető egyéniségeivel is kapcsolatba szándékoztak lépni. Erre azonban nem került sor. Mivel az ankét anyagának majdani közreadásától a kiadók elzárkóztak, a vállalkozást félbe kellett hagyniok. Dévényi negyedszázadon át folytatott levelezésének több ezer darabra tehető együtteséből a Dévényinek írott levelek 1985-ben a Magyar Tudományos Akadé7 20 49