A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Bartók Béla Kassák Lajos
szi összekapcsolása. 8 2 Ehhez az összekapcsoláshoz, ha tudatos döntés eredménye volt, Hevesi Piroska csak Bartóktól kaphatta meg a szükséges információkat. A Berlinből frissen hazatért zongoraművésznő Bartókra hagyatkozva közölhette Kassákékkai s általuk a Ma az olvasókkal, hogy a december 9-i matinén „Bartók Béla eddig még be nem mutatott kompozíciói" fognak elhangozni. 8 3 Hevesi Piroska és a Ma vállalkozása Bartók hat évvel ezelőtt bemutatott, illetve még egyszer sem játszott egy-egy zongoradarabjának megszólaltatását illetően azért is számított különlegesnek, mert maga Bartók több évi visszavonultság után csak a Ma-matiné előtt három héttel, 1917. november 18-án jelent meg újra a hangversenydobogón, ám e visszatérés alkalmával sem saját műveit játszotta. 8 4 Az első Ma-matiné megrendezésének és a Bartók-szám megjelentetésének időpontját összevetve megállapítható, hogy Kassáknak és munkatársainak Bartók megismertetése és elfogadtatása érdekében végzett tevékenysége megtervezett akció volt. Az 1917. december 9-én tartott matinét a Ma szerkesztőségének szándéka szerint három hét múlva követte volna a Bartók-szám megjelenése. Ennek eredeti dátuma ugyanis 1918. január 1 -je volt. A folyóirat e számát azonban a papírbeszerzéssel kapcsolatos nehézségek miatt csak február 1 -jén tudták kihozni. 8 5 Ám még így is lehetővé vált, hogy a matiné és a Bartók-szám egymást kiegészítse, egymás hatását erősítse. Nem tudni, hogy a következő Ma-matinéra miért csak egy esztendő múlva került sor. A helyszín Szeged volt, az időpont: 1918. december 29. A rendezvényt Szélpál Árpád visszaemlékezése szerint Juhász Gyula kezdeményezte, a szervezést saját állítása szerint a Ma Szegeden katonáskodó költő-munkatársa, Kahána Mózes vállalta. 8 6 A műsor nagyobbik részét zeneszámok tették ki. Bartók Este a székelyeknél és Medvetánc című darabja előtt többek között Debussy két, Ravel és a szegedi hangversenyéletben karmesterként és zeneszerzőként ismert Fichtner Sándor egy-egy zongoradarabja, a kilétét tekintve mára elfeledett Alexander Fidelius Kassák Bányászok a hajnalban című versére szerzett dala hangzott el. Bartók két műve Kodály Burlesko címmel meghirdetett darabjával együtt a műsor fináléja volt. 8 7 A matiné zongoraművész-szólistája, Bárányi János is akár Hevesi Piroska - azokhoz a fiatal előadóművészekhez tartozott, akik a kortárs modern zene, mindenek előtt Bartók és Kodály műveinek nyilvános előadását missziónak tekintették. 1910-től 1913-ig a budapesti Zeneakadémián Szendy Árpád növendéke volt. 8 8 Az intézmény évkönyveiben nincs nyoma annak, hogy a három akadémiai tanfolyam-év elvégzése után diplomát szerzett volna. 1914-1915-ben Berlinben, az ottani Zeneművészeti Főiskolán Dohnányinál folytatta az előadóművészi pályára történő fölkészülést. Hazatérése után mestere ajánlására a szegedi Városi Zeneiskolához került. Az 1916. november 21-én tartott szegedi bemutatkozó hangversenyén kortárs szerzők közül csupán Dohnányitól játszott. 8 9 A két évvel későbbi Ma-matinén vállalkozott először arra, hogy nyilvános rendezvényen Bartók és Kodály műveit tolmácsolja. A három hónappal későbbi szegedi koncertjén ismét játszott tőlük. A sajtó ekkor már úgy írt róla, mint akit „külön elismerés" illet, „amiért a klasszikus kompozíciókon kívül oly nagy szeretettel és hozzáértéssel kultiválja modern, sőt legmodernebb zeneszerzőinket." 9 0 Föltehető, hogy Bartók és Kodály műveinek előadására akkor is sort kerített, amikor Juhász Gyula, Móra Ferenc és mások társaságában 12 Moholy-Nagy László: Juhász Gyula, 1919 A szegedi Ma-matiné műsora, 1918. dec. 29.
