A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Bartók Béla Kassák Lajos
Hevesi Piroska (1898-1944) zongoraművész Chován Kálmán, majd Székely Arnold növendékeként az előkészítő tanfolyam osztályait végezte el. 1913-14-ben a Chován Kálmán vezette zenetanár-képző tanfolyamon folytatta tanulmányait. 1914-ben zongoratanári oklevelet szerzett. Ezt követően Berlinben, az ottani Zeneművészeti Főiskolán Joseph Lhévinne, az Európa-szerte ünnepelt, a német fővárosban pár évig zenepedagógusként is működő zongoraművész tanítványa lett. 1917-ben visszatért Budapestre, s a Zeneakadémián Dohnányi művészképzőjére iratkozott be, ám az intézmény évkönyvének tanúsága szerint már az első évben kimaradt. 5 6 Ekkor már koncertező művész volt. 1917. július 20-án Nagyváradon lépett föl. 6 7 Első szólóestjét ez év december 30-án adta a Zeneakadémián. Az Újság zenekritikusa a következőt írta róla: „Bemutatkozása után egyszerre besorolhatjuk a legelső zongoraművésznők sorába. Különösen ami technikai tudását illeti. Hasonló korú fiatal lány régen nem szerepelt hangversenytermeinkben. Ez a rendkívüli tehetség mélységes zenei értelemmel párosul. Tiszta, világos az előadásmódja, és férfiasan acélos keménységű. Első hangversenye egy rögtön elismert művésznő szakadatlan ünneplése volt." 6 8 Hasonló szellemben írt róla a Világ zenekritikusa is. 6 9 Hevesi Piroska a Tanácsköztársaság idején föllépett a közoktatásügyi népbiztosság zenei osztályának budapesti és vidéki munkáshangversenyein is. 70 Nem sikerült kiderítenünk, 1919 után mi történt vele. Szinte biztosra vehető, hogy neki is, akár testvérbátyjának, a Tanácsköztársaság alatt a szociális termelés népbiztosaként működő Hevesi Gyulának menekülnie kellett. Mácza János visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy valamikor az 1930-as évek elején - föltehetően az akkor már ott élő bátyja meghívására - Moszkvában bukkant fel, koncertet adott az Izvesztyija klubjának nagytermében. 7 1 Hosszabb ideig Kolozsvárott élt. Ottani működéséről nincs adatunk. 1938 őszén visszatért Budapestre. Bartóktól kért és remélt segítséget ahhoz, hogy fölléphessen. Bartók úgy próbált segíteni, hogy egykori tanítványát a hangversenyszervező Kun Imre figyelmébe ajánlotta. 7 2 Hevesi Piroska halálának évszámából - 1944 - arra lehet következtetni, hogy a mindössze negyvenhat évet élt művésznő Budapesten vagy másutt a holocaust áldozata lett. 1917. december 29-i szólóestjén Bach, Beethoven, Mendelsohn, Brahms, Schumann és Dohnányi műveiből összeállított programmal lépett a közönség elé. 7 3 A Tanácsköztársaság alatti munkáshangversenyeken is klaszszikus és romantikus szerzők műveit játszotta. Ennek alapján joggal állítható, hogy a Ma rendezvényei biztosítottak számára lehetőséget ahhoz, hogy a kortárs modernek, Bartók, Busoni, Schönberg, Szkrjabin és mások műveit előadhassa. Az 1917. december 9-én tartott Ma-matiné zenei műsora az egyes számokhoz kapcsolódó információk, előadástörténeti vonatkozások, egymást összekötő korábbi események révén majdhogynem önálló fejezet a modern zene 20. század eleji történetéből. A Ma 1917. december 9-i számában közölt hirdetés azt ígéri, hogy a matinén Hevesi Piroska „Bartók Béla még eddig elő nem adott zongoradarabjait" fogja játszani. Ez a beharangozás csak a Vázlatok 4. számú darabjára igaz, a Három burleszk - tehát értelemszerűen a Ma-matiné műsorán szereplő 3. is - már elhangzott a Nyolcak 1911. május 18-án a Nemzeti Szalonban rendezett hangversenyén Bartók előadásában. 7 4 A Ma-matiné műsorán szereplő Schönberg-mű, az op. 11 Három zongoradarab volt az első kompozíció, melyet Bartók a nagy kortárs szerzeményei közül megismert, viszszaemlékezése szerint abból a kottamásolatból, melyet egyik zeneakadémiai növendéke, Balabán Imre Bécsből hozott magával, még mielőtt a zenetörténeti jelentőségű mű nyomtatásban Magyarországon hozzáférhető lett volna. Ezt a másolatot Denijs Dille megtalálta Bartók iratai között. Dille kutatásai nyomán tudjuk, hogy Bartók 1911. május 26-án a budapesti Rózsavölgyi cégnél megvásárolta a mű nyomtatásban megjelent kottáját, azt a változatot, melyet szerzőként nemcsak Schönberg jegyzett, hanem az eredeti művet nem eléggé zongoraszerűnek találó és ezért némi átigazításra vállalkozó Busoni is. Mint Dille leírja, „az ismételt használat nyomait mutató" kottapéldány fedőlapján egy későbbi radírozás ellenére az alábbi rájegyzés olvasható: „Hevesi Piroska kisasszonynak". Bartók már 1912-ben arra törekedett, hogy a zongoradarab Budapesten is elhangozzék. 7 5 A megszólaltatásra Busonit kérte föl, nem tudván arról, hogy Busoni Schönberg zongoraműveit - a „hangszeresítést" kifogásoló szerző erős neheztelése miatt - nyilvánosan nem játssza. Ezért meglepetésként érte, hogy Busoni nem vállalta a közreműködést. 7 6 A kompozíció - legalább részben, a 2. darab előadása révén - öt évvel a Bartók által tervezett, de meghiúsult bemutató után a Ma matinéján hangzott el Magyarországon először. 7 7 A bemutató zenetörténeti jelentőségét növeli, hogy ennek az 1909-ben komponált atonális darabnak a magyar aktivista mozgalom jóvoltából történt előadása volt a Schönbergzene első magyarországi megszólaltatása. Figyelemre méltó, hogy Bartók még 1920-ben is két alkalommal, magánlevélben és tanulmányban úgy nyilatkozott, hogy Schön10
