A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Barbár allegrók éjszaka-zenék. Bartók Béla, Kassák Lajos

A zeneértőként is autodidakta Kassák már az 1910-es évek elején fölismerte Bartók művészetének jelentőségét. Első élménye az egyik házikoncerten hallott Allegro barbaro volt. A Tett című folyóirat szerkesztőjeként vers és kritika közlésével hozzájárulni törekedett ahhoz, hogy Bartók a kortárs magyar zenei életben elnyerje az őt megillető nyilvánosságot és megbecsülést. 1915-ben személyesen is megismerkedtek. Bartók érdeklődéssel és szimpátiával figyelte A Tett és a Ma körül csoportosuló magyar avantgárd mozgalom törekvéseit. A kölcsönös rokonszenv alapja az a - Juhász Gyula kifejezésével élve - „lelki forradalom" volt, mely Bartók ekkori műveit, valamint a Ma irodalmát és képzőművészetét jellemezte. Bartók két alkalommal is adott kéziratot a Mának, olyan fontos műveinek egy-egy részletét engedve át közlésre, mint az Öt Ady-dal, az op. 14-es Zongoraszvit és A fából faragott királyfi. A Ma 1917 decemberétől 1919 májusáig rendezett budapesti és vidéki matinéin szinte minden alkalommal hallható volt a zeneszerző egy vagy két zongoraműve a nyilvános előadásukat missziónak tekintő fiatal művészek, Hevesi Piroska, Bárányi János és Freund Etelka tolmácsolásában. Kassákék Bartók iránti nagyrabecsülésének, a zeneszerző és a magyar aktivisták együttműködésének művelődéstörténeti jelentőségű dokumentuma a Ma 1917. június 15-i zeneszáma és az 1918. februári-jén megjelent Bartók-szám. A folyóiratszerkesztő és mozgalomszervező Kassák Bartók-missziója a bécsi emigráció idején is folytatódott. Kapcsolatuk érdekes epizódja, hogy a magyar avantgárd ekkor már Európa-szerte ismert vezére kéziratot kért Bartóktól a Moholy Nagy Lászlóval közösen szerkesztett Új művészek könyve című antológia számára. A bécsi Ma első és utolsó irodalmizenei rendezvényén Bartók-mű is elhangzott. Az 1920. november 21 -i Ma-est zongoraművész-szólistája Balázs Béla Erni von Lamadin művésznéven föllépő nevelt lánya volt. Az 1930-as évek elején a Kassák vezette Munka-kör népdalkórusa számára példa volt Bartók munkássága. Az előzmények után szinte magától értetődő, hogy Kassák 1937. március 21-i születésnapi szerzői estjének műsorán Bartók-mű is szerepelt. Kassák nevelt lánya, Nagy Etel - a költő Vas István első felesége - Bartók hatására törekedett egy új magyar táncművészeti stílus megteremtésére. Az 1930-as évek végén Kassák számára Bartók a kor drámai feszültségeinek, a tragikus előérzeteknek a megszólaltatója volt. E Bartók-élmény maradandó emléke a Sötét egek alatt című kötetben megjelent A mérleg serpenyője című költemény. A háború után Kassák a Magyar Művészeti Tanács alelnökeként és az Alkotás című folyóirat szerkesztőjeként kezdeményezések sorával járult hozzá ahhoz, hogy Bartók művészete a magyar kulturális életben és a nemzetközi zenei világban állandóan jelenlévő értékké váljon. A diktatúra éveiben - versek és naplóföljegyzések tanúsága szerint - vigasz és remény volt számára Bartók művészete. Feltűnő a hangulati rokonság Bartók Kassák által nagyra tartott 3. vonósnégyese és a költő-képzőművész Békásmegyeren, a „belső emigráció" idején festett fekete tusfestmény-sorozata között. Kassák 1953-ban a diktatúra legsötétebb korszakának lezárultával szuggesztív hatású portrét készített Bartókról, a pokoljárás gyötrelmeit megörökítő művészt láttatva benne. Kassák fél évszázadot átívelő Bartók-élményének késői dokumentuma a 2. hegedű-zongoraszonáta ihlette Zene című költemény. A Kassák Múzeumban rendezett kiállítás e különleges kapcsolat történetét mutatja be képzőművészeti alkotások, fotók, kéziratok, könyvek, folyóiratok, kották és egyéb dokumentumok segítségével. Bortnyik Sándor, Gergely Sándor, Moholy Nagy László, Nemes Lampérth József, Schadl János, Spangher Ferenc, Uitz Béla festményeiből, grafikáiból, szobraiból összeállított kollekció érzékelteti Bartók és a magyar aktivisták törekvései közötti szellemi rokonságot. A kiállítást rendezte: Csaplár Ferenc A fedélen Kassák Lajos Bartók-portréja, 1953 / MTA Bartók Archívum © Kassák Múzeum A RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ KÖZALAPÍTVÁNY BARTÓK-FESZTIVÁLJA A KASSÁK MÚZEUMBAN Március 24. péntek, 19 óra: Bartók és zeneszerző kortársai Március 25. szombat, 19 óra: Bartók és kortársai a kamarazenében Március 26. vasárnap, 17 óra: Bartók Rákoshegyen gyűjtött népdalai mai szerzők feldolgozásában A KASSÁK MÚZEUM FENNTARTÓJA NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA