A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

„Lappangó elem" - Szász János és Kovács Tamás munkái

Bevezető, Kovács Tamás első vidéki bemutatkozó kiállításán. 1987-ben írta s a kiállítást megnyitotta Dargay Lajos szobrászművész. „Művészi tárgyat kétféleképpen lehet létrehozni: 1. Ha a látványban felismert új összefüggéseket megjelenítem és beépítem a világról alkotott korábbi képzeteimbe, vagy 2. Ha a látványt adottnak tekintem, és ráoktrojálom saját belső látásomat, érzelmeimet. Ez alapvetően két alkotói magatartás, vagy inkább habitus, ami történelmi koronként változott, cserélődött egészen a múlt század utolsó harmadáig. Gondoljunk a posztimpreszszionisták nagy vízválasztó szerepére; Gauguin szimbolizmusa, Van Gogh expresszionizmusa, Cézanne realista racionalizmusa — nem véletlen, hogy őt tartjuk a modern művészetek kezdetének. Cézanne az első, aki felfedezi, hogy a természeti formákban, azok együttesében olyan egyetemes törvények ismerhetők fel, melyeket eddig csak a geometria és a matematika írt le. Ezekből az eredményekből születik a század első évtizedeiben a társadalmi haladást, a harmóniát, a tökéletességet megcélzó aszketikus formatervezést metafizikai szintre emelő konstruktivizmus, mint a világot létrehozó, működtető és elrendező egyetemes törvények vizuális megjelenítője. A képpé formált törvényszerűség maga a TISZTA SZÉPSÉG. A kozmikussal érintkező lehetőség, a „SUPRÊME", ahogyan Malevics gondolta. Az orosz konstruktivizmus, a művészettől a politika és állam napi gyakorlatának legitimizálását követelő, propagandisztikus hatású művészetét elváró és kikényszerítő sztálini pressziótól saját hazájában elhal, de a világ felismeri a gondolat nagyszerűségét. Továbbviszi, fejleszti az új művészi felismerést: TUDOMÁNY - TECHNIKA - TECHNOLÓGIA és MŰVÉSZET. És mi ez az egység, ha nem egy dinamikus társadalmi fejlődés sarkköve? A XX. század második felének művészetét meghatározó magyar alkotók ilyen társadalmi közegben fejlesztették ki munkásságukat — Moholy Nagy és Kepes Amerikában, Vasarely és Schöffer Franciaországban. E művészi progresszió itthon is élt; Kassák aktivizmusában és annak hatásában, és ma is él, a hatvanas években újjászülető magyar újkonstruktivizmussal."