Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)
Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész
tipografizálása során követett gyakorlatot folytatva a Dokumentum minden számához új borítót tervezett, ám ezeken mindvégig ugyanazt a címsort szerepeltette. A belív első lapjára helyezett fejlécet sem változtatta. A Munka számait már nem új címlapgrafikával, hanem a fekete melletti másik szín változtatásával különböztette meg egymástól. Míg a Dokumentum 1927-ben megjelent számaiban minden egyes szöveghasábot fönt lénia zár le, addig a Munkában hasábon kívül csak a páratlan oldalak jobb alsó részén található ilyen tipográfiai alakzat, mely a hozzá tartozó csupa kisbetűs folyóiratcímmel az egyetlen díszítő elem. A lehiggadás, a tipográfusi eszközökkel való takarékoskodás jele a címfeliratok csupa kisbetűvel történő szedése is. A nagybetűk elhagyása, a kisbetűk kizárólagos alkalmazása Jan Tschichold 1925-ben a Typographische Mitteilungen című folyóirat „elementare typographie" című különszámában közzétett tézisei és művei, valamint a Bauhausban dolgozó Moholy-Nagy László és Herbert Bayer elméleti és gyakorlati munkássága révén terjedt el az avantgárd tipográfiában. Az újítás leghatásosabb közvetítői a Dessauba költözött Bauhaus 1926 decemberében megindított saját folyóiratának Moholy-Nagy által tipografizált számai voltak. Nem véletlen, hogy Kassák az első lehetséges alkalommal -a Dokumentum 1926 decemberében megjelent első számában - közölte Tschichold Elementáris tipográfia című téziseinek szövegét, a Munka 1928 szeptemberében megjelent első számának egyik anyaga pedig Herbert Bayer Tipográfiai és propaganda eszközök című írása volt. 4 9 Kassák érdeklődését jelzi az is, hogy Tschichold 1928 júniusában megjelent Die neue Typographie [Az új tipográfia] című könyvéről már az 1929. januári számban olvasni lehetett beszámolót. 5 0 Kassák a kisbetűs írást A ló meghal és a madarak kiröpülnek, valamint a számozott költemények nagybetű nélküli részeinek tanúsága szerint költőként és költeményeinek tipográfusaként már az 1920-as évek elején alkalmazta. A Munkában nemcsak a címfeliratokat hozta kisbetűvel, hanem a tartalomjegyzéket s a borítólap belső oldalára helyezett kulturális hirdetéseket is. A belívek tipográfiai megformálásakor a lénia és folyóiratcím alkotta díszítmény alkalmazásán túl a hasábon belüli szövegeket egymástól léniával elválasztva s a belső címeket talp nélküli félkövér verzállal hozva kapcsolódott az avantgárd tipográfiához. Ugyanakkor a hasábokba került szövegeket a Bauhaus Gallerie Forthcomin, 1920 k. Plakátterv / Kat. 31. 73
